Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - RAJCZI PÉTER: A vallások kulturális szerepe a török uralom alatt Baranyában

kát végez. A tárcsái arianusokat ő térítette vissza. Még templom építéséről is értesülünk. Újjáépült templomok vannak Bogádon, Szabolcson, Kővágószőlősön, Abaligeten, Szakályon, Vázsnokon. A jelentés még több községet sorol fel, amelyekben összesen 15 íicentiatust említ név szerint. Az a tény, hogy mindig feltünteti, „nincs tanítója", jelzi, hogy a licentiatus a plébánosi funkciót is végezte, vagyis vagy maga tanított, vagy maga helyett alkalmazott valakit. Egy biztos: ha ez a tanítás nem is volt magas színvonalú, esetleg csak a hit elemeit, illetve egyes egyházi énekeket, imádságokat tartalmazott, a kereszténységen keresztül a magyar kultúrához való tartozást is jelentette. Templom építéséről tesz említést, de templom rombolásról nem. Van olyan régi templom, amelyet az Iszlám a maga számára alakított át, de le nem rombolták. A templomok elhanyagolt állapotuk miatt lesznek romok. A pécsi Szent Bertalan templom is már romos volt, amikor a török Pécset elfoglalta, és így tulajdonképpen egy templomromot használt fel legnagyobb temploma, a Gázi Kászim pasa dzsámija építéséhez. Más esetekben pedig - sajnos - a testvérviszály rombol le templomokat, dobálja ki a középkori szobrokat. Pl. a Nagyváradi Szent László síremléket és szobrot, amelynek kőanyagát aztán felhasználták várépítésre. A Rómába küldött jezsuita jelentésekből - noha azok az élet egész területét átölelik - most elsősorban az oktatással foglalkozókat tekintjük át. A jezsuita missziók rendjük szellemének megfelelően a hithirdetésen kívül igyekeztek lehetőségük szerint iskolai formában is tanítani. Leveleik szerint szomorúan látják, hogy a török területen élő maroknyi magyarság egymással is civódik. A nép igényelte a szellemi vezetőt, ezen a téren soha sem fogadta el a törököt, még ha államhatalmi szempontból teljesen alá is vetette magát, sőt esetleg szolgálatába lépett. A már említett íródeákokon kívül, akik a török szolgálatában voltak, és gyakran ebben a minőségben is tudtak segíteni embertársaikon, tudunk arról is, hogy még fegyveres szolgálatot is teljesítenek a töröknél, anélkül, hogy áttérnének az iszlám hitre, és ezáltal törökké válnának. így érthetjük azt is, hogy bármely vallásfelekezethez tartozó volt az, aki nekik prédikált, szívesen hallgatták, hisz a vallásfelekezethez tartozó teológiai kérdéseket, amelyek azokat egymástól megkülönböztették, nem is értették, de talán nem is érdekelte őket. Ezért tudott aztán a reformáció széles néptömegben olyan gyorsan elterjedni. Egészen biztos, hogy a jezsuiták - akiknek Pécsett latin iskolájuk volt, és amely iskoláról biztos adat 1620-ból van, már ezt megelőzően - Pécsett való megjelenésük után rögtön tanítanak is. A tanításhoz anyagi bázisra is szükségük lenne, ez pedig a jezsuitáknak nincs. Ugyanekkor viszont a királyi Magyarországon és Erdélyben is