Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - KISS Z. GÉZA: A baranyai reformáció történetéhez

itt az 1588. augusztus 27-30. között Skraicza Máté ráckevei református és Válaszúti György pécsi unitárius lelkész között, kulturált körülmények között folytatott hitvitával is, amely Pécsi disputa néven ismeretes a szakirodalomban. Ennek anyaga azonban 1981-ben megjelent az Akadémia Kiadónál.

74 Törökök a baranyai református egyházkerületben Sztárairól szólva elmondottam már, hogy egyházkerülete egybeesett a török korban betöltetlen pécsi katolikus püspökségével, s most azzal egészítem ki ezt az adatot, hogy önálló működésének idejét az egyháztörténet az 1564-1714 közötti 75 időre teszi, amikor beleolvadt az alsó-dunamelléki egyházkerületbe. Ez a terület az 1490 óta szüntelenül folyó pártharcok által gyengített, némettől, töröktől, moldvai vajdáktól darabokra szaggatott középkori Magyarország vagyonában megszegényített, magyar népességében rettenetes pusztításnak kitett része. Hogy a földjét dúlt ellenség melyike érdemli a „pusztítás pálmáját", századok óta vitatja a történettudomány és annak részeként az egyháztörténet is. Az országos méretekben még súlyosabban fogalmazható probléma egyik szomorú oka állandósuló identitászavarainknak... A pogány töröknek való kiszolgáltatottság képét így vetíti elénk az 1510 körül született Batizi András prédikátor: Árvákul eladád népedet, Varasról varasra viszik őket, Ifjakat, szűzeket, gyermeket, Összekötözve hajtják el őket. Az 1541. évi török támadáskor elpusztult szülőktől származott lelkésztársa, Bornemisssza Péter (1535-1585) viszont arra figyelmeztet, hogy fél évszázad alatt a magyarság elszegényedett, sokak életében gond már a mindennapi kenyér is, ezért írja 1578-ban, hogy „...az török miatt friss hősek, asszonyok darócban, hol itt, hol amott koldulgatnak".

77 Mindkét lelkész információja a hadak útjába került lakosság egészére vonatkozik, felekezeti különbség nélkül. Úgy tűnik forrásaim alapján, hogy még csak nem is a hagyományosnak tekintett keresztény-mohamedán szembenállás volt az oka, hogy Dzselalzade Musztafa (és a magyar történészek egy része) szerint „a templomok kigyulladtak, leégtek, a füst eltakarta az eget". Valójában (sikeresen, vagy