Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - KISS Z. GÉZA: A baranyai reformáció történetéhez

A nyugati reformáció helyi gyökereit kutató dolgozatom összegzésekor úgy láttam, hogy olyan tudós magister volt ő, mint a wittenbergi lutheránusok vagy a genfi kálvinisták, de a ferences gyakorlatból hozott közvetlenséget és szociális érzéket a reneszánsz Páduából elsajátított zenei tudással és szabadszájúsággal ötvözte. Bírálói közül sokan ma sem értik, hogy számára a reformációnak nem volt alternatívája, s ezért nem tudott mit kezdeni idősebb korának dogmatikai és szervezeti vitáival. Távol a kapitalizmus nyugati centrumaitól nem értette, mire való a fiatalabb társai által egyre többet emlegetett „világi aszketizmus," miért lett bűnné az egyszerű örömök élvezete. A maga átmeneti világában egyszerre volt ő a reneszánsz gyermeke és a reformáció előharcosa. Jellemzőit így összegezte a szellemes Bornemissza Péter: „Sztárai Mihály is, noha értelmes, tudós ember és sokat épített Magyarországban: de őtet is meggyőzi niha a harag, niha a bor is."

64 Sztárai nem folytathatta Siklósi Mihály művét, hanem a délvidéki vallási mozgalom záróakkordjaként a reformáció alaptételeihez való csatlakozásra vagy távozásra kényszerítette a katolikus lelkészeket. A kálvini útra új papi generáció vezette el híveit. A reformáció áramlatai Baranyában A XVI. század közepétől elkezdődik Baranyában (is) a Sztárai korában még egységes reformációs áramlat felbomlása. Az átmenet körülményeit tükrözik az 1554-ben püspökké választott Szegedi Kis István által kiadott Baranyai kánonok,

65 amelyek egyházfegyelmi kérdésekben már a Kálvin által szigorúan megkövetelt bibliai alapon állnak. A hatvanas években a kálvinista irányzat annyira megerősödött, hogy szembeszállhatott az Erdélyből beszivárgott unitáriusokkal. A török hódoltságot is túlélt 20 gyülekezetükről szóltam már a 24. sz. jegyzetben. Itt most megemlítem, hogy Domsics Mátyás 1729-ben Kisasszonyfán, Sumonyban, Bánfán, Szentdénesen, Szentkirályon, Bodonyban több templomukat is megtalálta. Az 1570-es évek elején falun-városon, szüntelenül zajlott a vita a kálvinisták és az unitáriusok között. A pécsi, nagyharsányi és peterdi kálvinista templomokat az unitáriusok elfoglalták; szenvedélyes összecsapásokra került sor Laskón, Kozáron, Tolnán. E korszak vitáiban kezdeményező szerepet játszott Veresmarti Illés, aki 1566-tól fii alsó-baranyai esperes, 1572-től kezdve alsó-dunamelléki püspök volt. Nevét hir-