Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - ÁGOSTON GÁBOR: Muszlim hitélet és művelődés a Dunántúlon a 16-17. században

amikor az ég kerekéhez hasonló körforgást végeznek. - Külső háremjében het­ven-nyolcvan szobácska van; konyhája, éléskamrája és egyéb része is szép és dí­szes; minden imáretje egészen ólomtetejű levén, erős, nagy kőépület. Ez a kolostor Haszán Pasa dzsámijával összefüggésben van, ezért az öt imaidőt végző jó barátai mind a kolostorba jönnek és ott szórakozva, vígan vannak. Valamennyi népe remete jellegű, perzsául olvasó, öreg és ifjú emberekből áll. Ennek a kolos­tornak húszezer piaszter kegyes alapítványa van, ezért imáretjében évenkint és hónaponkint, reggel és este, a jövő-menőknek finom eledelt adnak, és sok szegé­nye van; szóval Rum, Arab és Adsemországban ilyen gyönyörű kolostort nem lát­tam. A felséges Isten tegye ezt az idők végeztéig virágzóvá!" 43 Evlia Cselebi leírásából egy virágzó kis vallási negyed tárul elénk, ami arra enged következtet­ni, hogy e vallási építményeket jóval korábban alapíthatták. Megemlítem, hogy Gerő Győző építészettörténeti érvekre és párhuzamokra alapozva úgy véli, hogy a Jakováli Haszán Pasa dzsámi és a komplexumhoz tartozó többi épület a 16. század második felében épülhetett. 44 Egyelőre tehát nem állapítható meg bizton­sággal, hogy a pécsi mevlevihánét mikor alapították. Csak a 17. század második feléből vannak szilárdabb ismereteink. Az Evlia Cselebi ottjártakor még virágzó rendházat 1668 júniusában egy Halil nevű személy erőszakkal elvette a dervisek­től, akik otthon nélkül maradván szétszéledtek. Nem sokkal később azonban Ha­szán Pasa fia, Hadzsi Memi a pécsi mevlevihánét visszavette a hatalmaskodó Haliltól, majd kérésére a pécsi rendház élére 1680 októberében Mahmud Dedét nevezték ki. 45 Nem sokkal utóbb Pecsevi Ahmed Dede (Peçevî Arifî Ahmed De­de) vezetésével ismét élénk hitélet folyt a pécsi rendház falai között. Ahmed Dede korának egyik legjelentősebb sejhje volt. Bár egyik forrásunk a későbbi sejh jelentőségét emelendő még uralkodói felmenőkkel is szolgál, amikor azt állítja, hogy Ahmed Dede édesapja, Musztafa Efendi az Egyiptomban egy ide­ig uralkodott kalavuniyya családból származott volna. 46 Erről sem a mevlevi köl­tők életrajzait összeállító Esrar Dede, sem egyéb forrásaink nem szólnak. 4 Annyi bizonyos, hogy Ahmed Dede apja maga is sejh volt és a gülseni rendhez tartozott. Mivel forrásainkból láthatóan Ahmed Dede Pécsett született és ifjú­ságát is itt töltötte, apja az itteni rendházak egyikének lehetett sejhje. Ahmed Dede részint apjától, részint pedig a pécsi mevleviháne akkori sejhjétől, Háfiz Mehmed Dedétől tanult. 49 Nyilván Mehmed Dede hatására került közelebb Mev­láná tanításaihoz és a mevlevi dervisek világához, és határozott úgy, hogy tanul­mányait a mevlevik központi rendházában, Kónjában folytatja. Miután hosszas tanulmányok után megkapta a rendházfőnöki feladatok ellátására jogosító enge­délyt vagy diplomát (icâze-nâme), visszatért szülőföldjére, s hajdani tanítójának

Next

/
Oldalképek
Tartalom