Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - ÁGOSTON GÁBOR: Muszlim hitélet és művelődés a Dunántúlon a 16-17. században

zésébóT látható, az előbb említett másik két kézirattal összevetette, és a másolási hibákat kijavította.

32 Amint láttuk, Ali Dedét nemcsak kortársai ismerték, de az utókor sem feledkezett meg róla. Arab nyelvű műveivel pedig, kivált azok kinyomtatása után, nemcsak a hódoltság hajdani muszlim értelmiségére hatott, de az iszlám világ szélesebb köreiben is. A birodalom fényes városait egykor megjárt sej h életének alkonyán már nem kívánkozott a zsivajgó nagyvárosokba. Végakarata is úgy szólt, hogy itt a végeken, Szigetvárott temessék el a vár meghódításakor itt elhalt szentéletű Kászim sejh sírja mellé. Amikor tehát 1598-ban Gyula környékén - a hagyomány szerint épp imádkozás közben - utolérte a halál, társai megadták neki a végtisztességet, majd Szigetvárra vitték, s ott végakaratának megfelelően helyezték örök nyugalomra.

33 Szigetvárott a halveti derviseken kívül a naksbendi rend képviselői is megfordultak. 1613-ban egy ideig Szigetvárott tartózkodott a feltehetően Taskentből való Mirek Muhammed (Mirek Muhammed Naksbendi-i Taskendi). Szulejmán szultán itteni türbéjében írta meg azt a művét ( Sehri ve Güli), amelyben Perzsia régi és újabb költőinek nehezen érthető verseit magyarázta-értelmezte török nyelven. Munkája eléggé népszerű lehetett, hisz számos kéziratban maradt az utókorra.

34 A hódoltságban is ismerhették. Mindenesetre érdemes itt megemlíteni, hogy a budai születésű neves 17. századi oszmán költő, Mírí ( Alaybeyi-zâde Hüseyn Bey mgh. 1102/1690) egyik munkájába bemásolta Mirek Muhammednek egy 1611-ben Szarajevóban írott művét.

3 Szigetvárott a türbén kívül magában a városban is meg-megfordultak az oszmán irodalom képviselői. Egy ideig itt volt kádi 35 akcse napidíjjal Memekzáde Ramazán (Memek-záde Ramazán, másik nevén Sa'yí) is, aki Szulejmán korának jeles költője és kalligráfusa volt, s akit Szigetvárott gyilkoltak meg ellenfelei 996/1587-88-ban.

36 Ő volt a szerzője a Belgrád meghódítását elbeszélő számos 37 mű egyikének. Nem térek most ki azokra a munkákra, amelyek Szigetvár és a Dunántúl más várainak megvételét beszélik el, s amelyek szerzői közül többen is megfordultak a Dunántúlon, hisz e krónikások közül többen is ismertek a hazai 38 és nemzetközi irodalomból, s a téma mindenképp önálló feldolgozást igényel. Meg kívánom azonban említeni a szigetvári Tezkeredzsi Ibrahim Efendit (Tezkereci Köse Ibrahim Efendi), akiről egyelőre csak keveset tudunk, de az a kevés is elegendő ahhoz, hogy figyelmet szenteljünk neki. Ibrahim Efendi az 1660-as évek elején még életben volt. Ekkortájt fordította le Noel Duret francia asztrológus egyik munkáját, amelynek az „Égboltok tükre" (Secencel al-Eflak) címet adta.