Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
III. Egyház és vallás a török megszállás időszakában - ÁGOSTON GÁBOR: Muszlim hitélet és művelődés a Dunántúlon a 16-17. században
a napon hasonló értelmű rendeletet küldtek Szinán szigetvári bégnek is, amelyben tudatták vele, hogy a budai beglerbégnek is írtak az ügyben. 14 A rendeletben elmondották, kivált a mináré és a dzsámi födémjére vonatkozó utalások igen fontosak és megerősítik azt a korábbi feltevést, miszerint a dzsámi eredetileg ideiglenes faépület lehetett. A régészeti feltárás során csak egyetlen építési periódust sikerült meghatározni, és a későbi átépítésre utaló nyomokat sem leltek. 15 Az, hogy a dzsámi mináréja eredetileg fából épült, s hogy 1570 táján már összedűlőfélben volt, a rendeletből mindenesetre világos. Négy esztendővel később, 1574. július 2-án a budai beglerbéghez írott parancsból értesülünk, hogy a szigetvári bégnek elrendelték a belső vár kőből, téglából és mészből való építését, vélhetőleg annak további erősítését. A beglerbégnek is meghagyták, hogy mind a szükséges építőanyagok előteremtésében, mind egyebekben legyen a szigetvári bég segítségére. 16 Feltehető, hogy az építkezések alkalmával a dzsámin is végeztek kisebb javításokat. A hódoltsági dzsámiknak azonban csak egy része épült újonnan. Nagyobb részük már korában is meglévő szilárd épületek, gyakorta templomok átalakítása útján keletkezett. A számos ismert budai és egyéb példa helyett hadd említsek most meg egy kevésbé ismertet: a mohácsi dzsámit. A budai beglerbégnek 1568. december 7-én írott rendeletből megtudhatjuk, hogy Mohács városában ekkor még nem volt dzsámi. Ezért az ottani templomot javították ki és alakították át dzsámivá. Gondoskodtak hatib, valamint előimádkozó (imam) és az igazhívőket a minárék erkélyeiről naponta öt alkalommal imára hívó müezzin kinevezéséről is. 17 Vélhetőleg ez lehetett az a mohácsi dzsámi, amit Evlia Cselebi is látott egy évszázaddal később, s amelyről megjegyezte, hogy teteje keramittal, azaz cseréppel fedett. 18 A dzsámivá átalakítandó templomokból természetesen eltávolították a keresztény szimbólumokat. Székesfehérvárott az átalakított székesegyházból még a keresztény sírokat is kidobálták, 19 miként másfél évszázaddal később a visszafoglaló hadsereg katonái sem kímélték a törökök temetőit és türbéit. Pedig ez utóbbiak nem egyszerűen csak sírkápolnák voltak, de kegyhelyek is, amelyek körül esetenként élénk muszlim hitélet folyt. Ezt bizonyítják azok az újabb eredmények, amelyek az eleddig méltatlanul elfeledett Szigetvár környéki Szulejmán szultán türbéjével kapcsolatban gazdagítják ismereteinket.
