Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - MAGYAR KÁLMÁN: Szigetvár és a dél-somogyi mezővárosok, várak kapcsolata 1526-1664 között (Különös tekintettel Babócsára és Kálmáncsára)
55 1978-tól Arató Béla és Arató Antal helyi kisiparosokkal több ízben bejártuk a területet. Sikerült az összefüggő XII-XVII. századi település kerámia, állatcsont maradványait, valamint a házakra utaló nyomokat rögzíteni. (A terület a helyi mgtsz kezelésében vanl) ^Magyar 1987, 245-246. Rippl-Rónai Múzeum Régészeti Adattára Ásatási dokumentáció 1988. 57 Sajnos a korai templomban talárt sírok javarészt bolygatottak és melléklet nélküliek voltak. ^Előkerült a két vastag pusztulási, égési réteg. Úgy tűnik, hogy a török korban megszűnt a templom és a temető eredeti funkciója. ^Dr. Kiszely István szóbeli nyilatkozata. Babócsa. 1986. Az anyag megjelentetésére a Babócsa Története című monográfiában kerül sor. ^Nagy Gergely építészmérnökkel együtt lehetségesnek tartjuk, hogy a gótikus templom építésénél, feltöltésénél előkerült román kori faragvány esetleg a bencés monostornak tartható kőtemplomhoz tartozhatott eredetileg. A gótikus átépítések során kerülhetett új helyére. 61 A török fürdőtől délre eső területen összefüggő török kori település lehetett, amely az egykori szakrális terület (a falu, illetőleg a mezőváros) temetőjének a területére terjedhetett ki. ^Török kori talpastálak, zöldmázas kályhaszemek töredékei és a jellegzetes XVI-XVII. századi hódoltsági anyag szerepelt. ^Részletes építészettörténeti leírásukat Id. Nagy Gergely: A babócsai törökfürdő maradványai. Kézirat 1989. M A kőalapokkal rendelkező, jelentős méretet mutató (eddigi hosszúság 20 m és 8-10 m-es szélesség) templom belsejét teljesen feldúlták. A falakat az alapozásig, helyenként teljesen kiszedték, a sírokat javarészt feldúlták. ^A fürdőn kívül (legalábbis eddig!) nem került elő jelentősebb török kori tégla, illetőleg más anyagú épület. Erre utal a törökség magyarországi építkezési gyakorlata is. ^Magyar 1988. 128-156. Az itteni anyag hasonló településre utalhat. 67 Magyar1974. 5-13. ^A budai basák magyar nyelvű levelezése, (szerk.: Eckhart Ferenc - Szekfü Gyula - Takáts Sándor.) Bp. 1915. I. 264., 289. (Továbbiakban: A budai basák...) ^Uo. 69. 70 A budai basák... 410. 71 Somogy Vármegye 459. 72 Magyar 1988. 90. 73 Sza>cá7y 1973. 101-103.
