Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - MAGYAR KÁLMÁN: Szigetvár és a dél-somogyi mezővárosok, várak kapcsolata 1526-1664 között (Különös tekintettel Babócsára és Kálmáncsára)

hát az államszervezés idején a Rinya partján haladó Nagyatád-Babócsa útvonalat is, valamint a Rinyán való átkelést stratégiai szempontból mindenképpen biztosítani kellett. Milyen bizonyítékok maradtak meg erre vonatkozóan? (2.ábra) Ezekre a védelmi szempontból kialakított stratégiai helyekre utalhatnak elsősorban az ott található különböző típusú várak, illetőleg erősségek. Babócsánál, az egyik ilyen vár a Segesdről Nagyatádon keresztül vezető útnál, míg a másik a Dráva mentén a Barcs-Bélavár irányában futó út mellett, ugyancsak a Rinya partján állhatott.

12 Az ún. Török vár területén, vagyis a ma is látható középkori vár területén lehetett a Tibold nemzetség földvára és egyben birtokközpontja.

13 Az ún. Török vár területén 1984-ben folytattunk Sándor fi Györggyel és Nováki Gyulával terepbejárásokat és felméréseket. A XV-XVI. századi forrásokban említett Marczali-Bátori birtokközpont vára a XVII. században török végvárként ismeretes. Ma egy másfél hektár nagyságú területen látható az É-i oldalon meglévő három bástyája, míg a D-i oldalon a két sarokbástyáját említik (a mellette lévő középkori településsel) az egykori oklevelek. Ettől a Török vártól K-re található egy ennél korábbi kisvár, a 30x35 m-es, vagyis 0,1 hektár alapterületű, ún. 33-as domb, amelyet a felmérés szerint a Rinya egyik holtága folyt körbe. Ez az ún. motte típusú kis földvár XI-XIII. századi eredetű, de a török korban még használták. Ennek a két babócsai várnak ismert - és alapjaiban ugyancsak az Árpád-korra datálható - jobb oldali ellenerődje is.

14 Ez az ún. Nárciszos (Basakert) nevű 4,3 hektár alapterületű, kb. 230x220 m-es, téglalap alakú, 2 m (helyenként 1 m) magas sánccal rendelkező, két részből álló földvár. Itt a - török korban is használt - várnak a hét kör alakú bástyája is megfigyelhető. Az általunk azonosított és részben régészetileg kutatott babócsai középkori várak típusaik és elhelyezkedésük alapján, az egyesült Rinyák mocsaras árterületein átvezető É-D-i fontos útvonalak, valamint a különböző átkelőhelyek, révek őrzésére keletkezhettek (3.ábra).