Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - VASS ELŐD: Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán-Török Birodalomban (1565-1689)
14 U.o., 37. p. (1567. szept. 9.) és 69. p. (1574. szept. 7.) 15 U.o., 208. p. (1580. jan. 6), hogy a falvak miért nem mentek a törökhöz, ahhoz magyarázatként szolgál: „...az kanizsai kapitány ismeg az Szigetvár tartományát dulatja, sanyargatja...", ahogyan erről u.o., 150. p. 1578. márc. 23-án kelt leveléből értesülünk. 16 U.o., 366-370. p. (1583. júl. 3.) és (1586. nov. 23.), valamint 386. p. (1587. jún. 20.) olvashatjuk: az Sasvár bég Szigetben igen gyülekezik...". - Káldy-Nagy Gyula: Magyarországi török adóösszeírások: Értekezések a Történeti Tudományok Köréből 52., Budapest 1970.40-41. p. 18 A mai Horvát, Szlovén és Osztrák Köztársaság területét Muraköznél a szigetvári szandzsák külső adózásába vonta. Ott tímár-javadalmakat osztottak ki, de ezeket 1615 után már nem tudták behajtani. 19 Szigetvár török építészeti emlékeiről Gerő Győző: Az oszmán-török építészet Magyarországon (Dzsámik, türbék, fürdők): Művészettörténeti füzetek 12., Budapest 1980. 31-32. p. 20 Szakály Ferenc: Sziget mezőváros (Somogy megye) lakosságának „connumeratioja" 1551ben. (Adalékok XVI. századi mezővárosaink demográfiai és társadalmi képéhez). Történeti Statisztikai Évkönyv, 1967-1968. Budapest, 1969. 21 Káldy-Nagy Gyula: Magyarországi török adóösszeírások..., 1970. 41. p. a birtoklási (resmi tapu) illetékről. 22 Az 1579. évi török részletes összeírás kézirata: München, Bayerische Staatsbibliothek, Orient. Handschriften Nro. 138; Defter-i mufassal-i liva-i Sigetvar bederkyah-i Aliye. . .fi gure Sa'aban-i almuzam sene seba'i ve semanin ve tisa'mayin, azaz 1579. szept. 23-án kelt. Ezenkívül még Gerő Győző: i.m. 1980. 39-40. p. a Turbék (Türbe-i Serif) adatait említi. 22> Hegyi Klára: Egy birodalom végvidékén: Magyar História, Budapest 1976. 88-89, 137-138. és 184-187. p. a török közigazgatás és bevándorlás adatait említi. 24 A szigetvári szandzsákbégek hivatali idejét egykorú levelezés és a török összeírások adataiból használtuk fel, Id. 13-16. jegyzetekben és 11. jegyzetben. 25 Budapest, Hadtörténeti Levéltár, Törökkori iratok Gyűjteménye 1577/1., s még Gömöry Gusztáv: Török hadak számereje Magyarországon 1594-ben: Hadtörténeti Közlemények, VII. évf., 2. szám, Budapest 1894. 395-397. p. 26 T.Mérey Klára: Somogy megye pusztulása Szigetvár eleste után. Szigetvári Emlékkönyv. Szerk.: Ruzsás Lajos. Akad. Kiad., Budapest 1966. (MTA DTI. Értekezések 1966.) 166. p. említi, hogy a pécsi születésű Pecsevi Ibrahim török történetíró feljegyezte, hogy Szelim szultán korában (1566-1574) a szigetvári bégnek, aki több mint ezer ember felett rendelkezett...". Erről még Karácson Imre: Török-Magyarkori Történelmi Emlékek, Budapest, 1916. 82-83. p. 27 Velics Antal-Kammerer Ernő: i.m. II. köt., Budapest 1890. 514-517. p. közli: „Számadás a budai pasalik szandzsákjai által a 985-iki évre fizetett fejadók, s a 987-iki évre számított forint-pénzek jegyzékét, 1568-69-ből.
