Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - VASS ELŐD: Szigetvár város és a szigetvári szandzsák jelentősége az Oszmán-Török Birodalomban (1565-1689)

A birodalom belső tartományaiból újra és újra érkeztek állást keresők, s ezek között különösen nagy számban a bosnyák muzulmánokat említhetjük meg. Szigetvár mint végvidék az állandó harcok kapuja, s így kalandokra, katonai vitézségre egyformán alkalmas terület volt. A tímáros javadalomra várók, a tímár javadalommal rendelkezőkhöz lovasnak állók, vagy a szandzsákbég udvara népéhez csatlakozók több százas csoportot is alkothattak. Ezek azok a szabad legények - törökül „mülazim", bosnyákul „mulaszik" voltak -, akiket a szandzsákbégek is felfogadtak. A különböző török összeírásokból és levelezésekbői a következő szigetvári szandzsákbégek hivatali ideje vált jelölhetővé: 1567. szept 9.: „szigeti bék" említése, 1570 körül: Ali Bég, 1570. okt. 16.: Szinan Bég, 1571 végén: „a szigetvári bék változott és odautazott", 1577. máj. 14.: Szalih Bég, 1582. jan. 22.: Iszkender Bég, 1585. jún. 4 előtt: Abdullahoglu Musztafa Bég, 1587. máj. 5.: „a szigetvári bég" említése, 1587. jún. 20.: Sehszüvár Bég, másként Sasvár pasa, 1590. aug. 17 előtt: Sehszüvár Bég, 1593. évben: Haszán Bég. A szandzsákbégek hivatali idejének véletlen példája lehet a fenti 1570-1571 közötti időszakban történt három egymást követő váltakozás. A bemutatott korszak végén a leghíresebb szigetvári bég, Sehszüvár volt, aki magyarul beszélt és magát előléptetve, „Sasvár pasának" hívatta.

24 A szandzsákbégek hász-birtokaik jövedelméből rangjukhoz illő, saját személyüktől függő udvari személyzetet tartottak. Erről 1577-ben készült egy jelentés, amely hírszerzői forrásból állítja, hogy „...Szigetvárában...Szalih Bég, ennek daliái és egyéb udvara népe, akik ő magától várnak mind fizetést, mind ételt-italt, s ruházatot...". Számszerűleg ez a jelentés 250 főre teszi a szigetvári szandzsákbég udvarának létszámát, de valószínű, hogy ez a hozzá csatlakozó szabad legényekkel, a mulászikkal való együttes számot mutatja. A 16. századi szigetvári bégek névsorát lásd e kötet 191. oldalán Dávid Géza művében. (Szerk.)