Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - SZAKÁLY FERENC: Baranya megye hódoltsági történetének kutatási feladatairól

vagy az itt javasolt helyére más, elfogadható magyarázat kerüljön, egyszer szisztematikusan fel kellene tárni és végig kellene elemezni a megye egész hódoltság kori településtörténetileg hasznosítható forrásanyagát. A magam részéről kevés lelkesítőbe feladatot tudok elképzelni a szűkebb haza múltja iránt érdeklődő helytörténész számára. S mivel a 16. századi Baranya topográfiáját Timár György •in •gyakorlatilag már feltárta, s nagy lendülettel folyik a felszabadító háború utáni településhálózat rekonstrukciója is,

31 úgy hiszem, hogy ez a feladat - minden nehézség dacára - megoldható lesz. Lezárásként kötelességünk visszautalni tanulmányunk másik kiinduló kérdésére is. Jelesen arra, hogy a baranyai forrásanyag hiányosságaiban a magyar feudalizmus gyengébb hatásfoka tükröződik-e vagy sem. Kétségtelen, hogy Baranya megye, amelyet a Nagykanizsával szembeni magyar végváraktól többszörös török erődítményvonal zárt el, s amelyet a Balaton-felvidéki és azon túl fekvő magyar váraktól a somogyi és tolnai török várakon túl maga a Balaton is védett, a hódoltságnak viszonylag nehezen megközelíthető részei közé tartozott. A dunántúli várak katonáit azonban sem a nagy távolság, sem a nehezebb megközelíthetőség nem akadályozhatta meg abban, hogy működésüket - hol mások megbízásából, hol önszántukból - erre a területre is kiterjesszék. A hódoltságban megfordult 17. századi útleírók a Duna menti hadiút tolnai és baranyai szakaszát a legveszélyesebb pontok közt emlegetik; olyanként, ahol szinte állandóan számolni kell a zsákmányra leselkedő hajdúk támadásaival. így aztán nem csoda, hogy az itteni lakosság adóztatását is meg tudták szervezni, méghozzá időhaladtával szinte hézagmentesen.

33 S ha azt kell tapasztalnunk, hogy a magyar közigazgatás és jogszolgáltatás pozícióinak helyreállítására - őszinte sajnálatunkra - mégsem tettek kísérletet, úgy ez nem a lehetőségek hiányával, hanem a speciális körülményekkel magyarázható. így például véljük azzal, hogy a megye zömén néhány magyar nagybirtokos - a Zrínyiek, a Draskovichok, a Nádasdyak stb. - osztozott, akiknek nem volt szükségük vármegyére ahhoz, hogy akaratuknak a hódoltság e mélyen fekvő pontján is érvényt szerezzenek, hiszen erre magánhadseregüket és a környékbeli végváriakat egyaránt felhasználhatták.

34 Azok a Baranyában érdekelt kis- és középbirtokosok pedig, akik másutt a vármegye gerincét adták, térben túlontúl szétszórva éltek a királyi Magyarországon, semhogy a magisztrátus visszaállításával kísérletezhettek volna. Távol élt egyházmegyéjétől a mindenkori pécsi püspök is, akinek ambíciója jobbára csak arra terjedt, hogy - a végváriak segít35 ségével - falvainak adójához rendszeresen hozzájuthasson; csak kévésükben buzgott annyira az elhivatottságérzet, hogy akár alattvalói hitéletének megszervezésére és ellenőrzésére kísérletet tegyen.