Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei
123 Maliye tieften 15567, p. 308. (A kiutalás dátuma: 1595. november 13.) 124 Kepec/ 344, p. 333. 125 L Abdulkádir Efendinél: Österreichische Nationalbibliothek, Türkische Handschriften, Mxt. 130 (Flügel 1053), f. 93v. - V. Molnár László: Kanizsa vára. Budapest 1987, 74. Már 1596. május közepére nézvést is hivatkozik egy „szigetvári Naszuf bég"-re, aki azonban szandzsákbég ekkor még nem lehetett ott. 126 Österreichische Nationalbibliothek, Türkische Handschriften, Mxt. 130 (Flügel 1053), ff. 100r. 107 v. Vö. még V. Molnár, i. m. 75: Naszuf pasa - állomáshely nélkül. 127 Maliye defteri 16052, p. 122, Ruznamçe 216, pécsi rész, p. 6. 128 C. Finkel (i.m. 18, 23. jegyzet) mondata első felében csak 1595 pár hónapján át látta kétségkívül igazolhatónak a Szigetvári beglerbégség meglétét, utána mégis hozzátette: „1600-ban valószínűleg vesztett státusából, hogy a Kanizsai vilajet szandzsákjává váljék". Mint látjuk, a presztizscsökkenés jóval előbb bekövetkezett. 129 V Molnár: i. m. 76. 130 Österreichische Nationalbibliokthek, Türkische Handschriften, Mxt. 130 (Flügel 1053), f. 131v. 13 V Molnár: i. m. 77., sajnos forrás megjelölése nélkül. Bár e munka többször bizonyul meglehetősen felületesnek (I. erről A Dél-Dunántúl közigazgatása a török korban című írásom 60., 61., 68., 72., 90. és 91. jegyzetét), ez az adata megalapozottnak tűnik. 132 Uo. 133 Pecsevi úgy hallotta magától a nevezettől, hogy 20 évnél tovább ült Szigetváron, ami mindenképpen túlzás - nekünk mintegy 11 év gyűlt csak össze -, de jól szemlélteti, mennyire fontos szerepet töltött be életében ez a hely. Tarih-i Peçevi. I. 12. Erre az adatra Horváth Anna volt kedves felhívni figyelmemet. 134 Pau/ Andreas von Tischendorf: Das Lehnwesen in den Moslemischen Staaten insbesondere im Osmanischen Reiche. Berlin 1982. (Reprint: Klaus Schwarz Verlag), 68-70, maga Szigetvár: 135 Az én anyaggyűjtésemben az élen egyelőre Gyula van, ahol egy Szinán nevű bégnek 1589 elején 638.000 akcse járt volna, de ebből valóságosan csupán 289.941 (!) akcsét biztosítottak neki. Ruznamçe 107, a Lippa, Jenő, Modava, Gyula, Csanád szandzsákjait közösen hozó rész 5-6. lapján. (Vö. Aradi és gyulai szandzsákbégek.) 136 Az alábbi bégekről van szó: Szinán : Tapu defteri 503, f. 3r-v; Ali/1573-1579 (?): Österreichische Nationalbibliothek, Türkische Handschriften, Mxt. 571 (Flügel 1384), f. 97r-v, illetve Ruznamçe 42, szigetvári rész, p. 14; Haszán/1580-1581 : Mxt. 597 (Flügel 1387), f. 162v; Mehmed/1582 (?): Kepeci 15283, pp. 302-305; Mehmed/1585-1586 (?): Ruznamçe 78, szigetvári rósz, p. 11; Haszán/1588(?)-1591 (?): Tapu defteri 638, f. 2r-v.
