Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei

közvetett adatunk, amit felfoghatunk Haszán ismételt visszatérésének, netán egy másik azonos nevű tisztségviselő megjelenésének. Hasonló referenciákra lelünk 1589. április 17-26.,

102 1590. június 23-július 2.,

103 1591. február 6-15., 1591. november 18-27. között is.

104 Ilyen számú beadvány késői, ráadásul ennyire késői elbírálását feltételezni nehéz lenne,

105 azaz 1588 elejétől Haszánt felvehetjük a szigetvári bégek közé, következésképpen a szemrehányások is neki szóltak. Ezen szakaszból maradt fenn az eddig megtalált egyetlen kimutatás, amely bepillantást enged anyagi viszonyaiba, melyek ekkor, 1591 vége felé (?) igen kellemesnek mondhatók, hisz 539.365 akcsét szedhetett be évente.

106 Alig valamivel az imént tárgyalt legkésőbbi dátumú parancsot követően rövid időre megint feltűnik egy Ali névre hallgató szigetvári bég. A tőle származó be107 adványokra 1592 elején reagáltak a birodalom irányító szervei. Aztán újból 108 Haszánról vannak kósza információink, 1592. május 26-a utánról, illetve 1593. szeptember közepéről.

109 Mintegy hat héttel később viszont már Idrisz bég javaslatára jutott valaki kezdő tímár-birtokhoz.

110 Ő meglehetősen sok nyomon követhető, egészen 1594. július 10-18-áig.

111 A legutolsó időpontban azonban már nem lehetett Szigetvár bégje, pár héttel előtte ugyanis döntő fordulat köszöntött be e szandzsák életében. Nem kevesebb történt, mint hogy Szigetvárt beglerbégség székhelyévé tették. Erről a változásról a turkológiai szakirodalom a legutóbbi időkig nem tudott, s egy 1988-ban megjelent munka is csak 1595 néhány hónapjára nézvést beszél e 112 tartomány kétségen kívüli meglétéről. A legkorábbi vonatkozó levéltári adat ezzel szemben 1594. június 30 - július 9. közti dátumot visel; ekkor látták el hitelesítési záradékkal azt a parancsot, amely egy átlagos fizetésemelésre jogosí113 tott, de melynek előterjesztőjeként Haszán szigetvári beglerbéget jelölték meg. Ezzel az időponttal nagyjából egybecseng a Tirjáki Haszán pasa sorsát tárgyaló megbízhatóbbnak látszó Krónika ama állítása, miszerint a nevezett Székesfehérvár, majd Esztergom védelmében tanúsított hősiességéért részesült ebben a formában uralkodói kegyben.

114 Esztergom ostromával június 29-én hagytak fel a Habsburg erők, ehhez képest az imént citált rendelkezés keltezése első látásra picit korainak tűnik. Magyarázatul vagy az kínálkozik (s ez a valószínűbb), hogy a tímáros jutalmazására a hadszíntéren, azaz valahol Magyarországon került sor, tehát csak pár nap kellett hozzá, vagy az, hogy Haszánt a várvívás befejezténél korábban tették meg beglerbégnek. Bármelyik variáció mellett voksolunk is, az új vilajet megalakulását 1594. június végétől számíthatjuk.