Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei
akcsét hoztak ki, amihez továbbra is hozzájött az 50.769 akcsés szendrői tétel. Együttesen tehát 590.138 akcsét szedhetett be évente a kor fogalmai szerint már javakorabeli fő tisztségviselő, akit elég aktív felterjesztőként ismerünk meg a kü70 lönböző forrásokból. A levelei és defteréi nyomán adott legkésőbbi szultáni parancs dátuma az 1583. március 25-április 3. közti napoknak felel meg, 71 s más támpont híján egyelőre csak feltételezésként mondhatjuk, hogy valamikor 1582 végén - 1583 elején vált meg szigetvári posztjától. Mehmed útja Pozsegára vezetett, 72 követője pedig egy másik Haszán lett, akinek korábbi pozíciójáról kancelláriai eredetű adatunk nincs, de ha megállja helyét azon okoskodásom, hogy személyében Tirjáki Haszánt, a későbbi budai, kanizsai, sőt ruméliai beglerbéget tisztelhetjük, 73 akkor - amint azt egy róla készült krónika állítja - Klisszából érkezett. 74 Első működése kísértetiesen hasonlított névrokonáéhoz, miszerint ellene is súlyos panaszok futottak be Bécsből. Szinán pasa, budai beglerbég így tért ki erre egyik levelében: „Megh hozak mi nekwnk az feölsegeöd leuelett, melyben panaszolkodik feölsegeöd az szigetuary bégre, es az eö alata ualo uitezeökre, hogy mind szwntelen haborgattyak es viszik az ado fizeteö iobbágyokott...". Válaszában sietett leszögezni, hogy neki a dologról nem volt tudomása, de azért méltó büntetést eszelt ki, miszerint „az sziget75 uary begeött megh ualtoztattuk, es az gyulay begeöt hattuk heleben". Azt már elfelejtette hozzátenni a derék beglerbég, a béke és a barátság hű őre, hogy Haszán egyazon nap, mégpedig 1584. április l-jén, amikor Ali gyulai béget csak1(\ 77 ugyan Szigetvárra irányították, megkapta a gyulai kormányzói hivatalt. Az a tény, hogy pont fél év múlva, azaz 1584. október 2-án Haszán béget 78 visszatették Szigetvárra, jól mutatja, hogy mennyire vették komolyan a fenyítést 79 a birodalom legfőbb irányítói. Regnálása most is pünkösdi királyságnak bizonyult, ugyanis már 1585. március 18-án át kellett adnia a hatalmat Mehmed bégnek, akiről az udvari írnokok nem voltak restek odakanyarítani, hogy „a Budán 80 megölt vezírnek, Musztafa pasának a fia" s korábban Vidinben tevékenykedett. A javadalmait felölelő rúznámcséban viszont legelső állomáshelyére, az Avlonjai 81 szandzsákra is utaltak. S hogy értesüléseinket tovább gazdagítsuk, újra a nagy központi nyilvántartást citáljuk, ahol Avlonja alatt még azt is elmondták róla, hogy addig a magas műhely, azaz az udvar műteferrikái között, a kiválasztottak 82 szűk csoportjában teltek napjai. Nominális fizetése egy év leforgása alatt 80.000 akcséval nőtt, kezdő hászaihoz képest jó 25%-kal. Ekként Szigetváron már 375.675 akcséra rúgott járandóságainak végösszege, de ennél 30.000 akcséval ki83 sebb summát jelöltek csak ki neki. Egy apró tanulságot az ifjabbik Szokollu
