Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)
II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei
A szóban forgó defterben Ali bég nevén két jelentéktelen tétel bukkan fel: egyfelől a Görösgali náhijében fekvő elhagyott puszta, Egerszeg (Alsó-és Felső-Aranyas között), melyért 200 akcse tapu-illetéket fizetett, másfelől egy rét a babócsai náhijebeli Péterhíd falu közelében. 49 Ezeken kívül kétszer is említenek olyan épületeket, melyekben a szandzsákbég vagy emberei laknak. Minthogy hasonló utalásokban nem bővelkednek forrásaink, röviden ezekre is kitérek. Szigetvár, majd a Szulejmán szultán türbéjéhez csatlakozó závijénak lekötött falvak, illetve Ali pasa 50 és Iszkender bég vakufjai után „kincstári házak" felsorolása következik. Az első tétel így hangzik: „Házak, amelyben a Szigetváron lévő bégek szoktak lakni, emeletesek és földszintesek, 36 kapu". 51 Helyük, sajnos, nincs megjelölve, de nagy valószínűséggel a várban vagy annak közvetlen környékén lehettek. Számuk váratlanul magas, s ez arra vall, hogy a bégek tekintélyes kíséretére is gondoltak, amikor e házakat elkülönítették. Babócsáról származik másik adatunk, ahol azokról a párkányon belüli épületekről kapunk hírt, amelyekben a mírliva emberei szoktak megszállni. 52 Aü béget 1580. február 17-én a Hercegovinái szandzsák vezetésével bízták meg, hajszálra azonos fizetéssel, mint amit addig kapott. 53 Szigetvártól ennél korábban vett búcsút, s helyére, igaz igen rövid időre, egy Musztafa nevű valaki került. Ugyancsak közvetett érvünk van arról, hogy valóban szolgált a szandzsákban, azonban nincs okunk kételkedni abban, hogy amikor az ő utódját bevezették a budai rúznámcséba, ne tudták volna egész pontosan, hogy az kitől veszi át a stafétabotot. 54 Ellentétben a hierarchiában jócskán megfutott elődeivel, az 1580. január 7-én szigeti béggé tett Haszán a ranglétra legalacsonyabb fokán állt frissen avatták szandzsákbéggé a ziámet-birtokosok közül. Az udvarban valamilyen okból nem lehettek különösebben elégedettek a környék pénzügyi helyzetével s a megelőző kormányzók e vonalon kifejtett tevékenységével, ugyanis nálunk teljesen szokatlan módon - konkrét feltételekhez kötötték a funkció betöltését. 55 így kezdődik a birtokai felsorolását követő indoklási szakasz: „A nevezett Haszán bég ezt megelőzően a Pécsi szandzsákban ziámetet birtokolt, 56 most viszont egy, a 987. év zilhiddzséjének középső harmadában (1580. január 29-február 7.) datált tiszteletreméltó parancsot mutatott fel, melynek nagyúri tartalma értelmében a 987. év zilkádéjának 19-éjétől (ez a nap felel meg 1580. január 7-ének) az előző emír, Musztafa bég kiutalási okmányáról 200.000 akcse hász-birtokkal megkapja a Szigetvári szandzsákot, bizonyos feltételek és kikötések szerint, mégpedig hogy a Szigetvári és a Székesfehérvári szandzsák végvidékről kikerülő rabok ötöd-adóját, illetve az említett szandzsákokban a defterbe be
