Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - DÁVID GÉZA: Szigetvár 16. századi bégjei

korábbi pozíciója, de a nálunk szokásos évi 200.000 akcsés minimumnál azért magasabb összeget, 251.809 akcsét osztottak ki neki. Alig száradt meg a tinta kinevezési okmányán, máris fizetésemelésre érdemesült, s nem keveset, 30.000 akcsét kapott október 31-ére eső dátummal. Három és fél évig működött Iszkender bég Szigetváron. Utódját, Szinán béget 1570. március 26-án irányították át ide a Nógrádi liva éléről.

6 Nem világos, volt-e valami konkrét oka a váltásnak, vagy csak a szokásos átcsoportosítással állunk-e szemben, de nem kizárt, hogy ez alkalommal betegség vagy halál okozta a cserét. Ezt a feltételezést az sugallja, hogy 1571. június 25-én Iszkenderre már mint elhunytra utaltak.

7 Szervező vagy hadvezetői ténykedéséről nem sokat tudunk. Eleinte követett el kisebb-nagyobb hibákat, így például megtűrte, hogy a váron belül a keresztények vásárt és sokadalmat tartsanak. Ennek híre valahogy eljutott a fővárosba, ahonnan siettek őt utasítani, hogy akadályozza meg az effajta gyülekezéseket, s ha szükséges, akkor a váron kívül jelöljön ki vásárhelyet.

8 Egy balul sikerült katonai vállalkozásáról értesülünk 1568-ból, amikor Kanizsa főkapitánya, Thúry György nemcsak megverte az általa vezetett portyázókat, de őt magát is foglyul ejtette. Bár királyi parancsra hamarosan szabadult, az eset minden bizonnyal megfontolásra késztette további hasonló akció megtervezésekor. Birtokai összetételére nézve hallgatnak forrásaink, bár elég valószínű, hogy közvetlen utódja részben azonos települések jövedelmeit kapta meg, mint ő.

10 Voltak azonban Iszkender bégnek másfajta szerzeményei is, melyekről az 1579-ben befejezett szandzsák-összeírás szerencsénkre megemlékezett. Ezek bérlet vagy vásárlás révén kerültek tulajdonába, s egy részüket idővel alapítvány céljára kötötte le. Iszkender bég vakufjai általánosságban azért figyelemre méltóak, mert a 16. századi magyarországi hódoltságban kevés hasonlót találunk, egyikőjüknél pedig a hely, ahol létrejött, érdemel megkülönböztetett figyelmet. Nevezetesen Szigetvárnak egészen egyedi pozíciót biztosított az, hogy közvetlen közelében egy szultán nyugvóhelye, türbéje feküdt (amelybe szívét és más belső szerveit temették). Emellett létrehoztak egy závijét, s hogy anyagi hátterét megteremtsék, néhány falu és puszta bevételeit ennek az utazók elszállásolására és megvendégelésére hivatott derviskolostornak adományozták.

11 Biztosak lehetünk abban, hogy Iszkender bég is aktív szervezői és irányítói szerepet vállalt a nagy szultán emlékének megőrzését szolgáló épületek életre hívásában. S nagyon valószínű, hogy