Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

II. Tanulmányok Szigetvár és környéke XVI-XVII. századi, történetéről, a város és a vár felszabadításáról - SUGÁR ISTVÁN: Szigetvár kapitulációja és a megadási szerződés

Úgy hiszem, hogy mindenképpen figyelmet érdemel Lotharingiai Károly herceg hadsereg-főparancsnok véleménye e kardinális kérdésről. 1687. június 15-én Villars ezredes, Bádeni Lajos törzskarának tisztje ezt jelentette többek között Párizsba a francia külügyi államtitkárnak, Croissy márkinak: „...Lotharingiai herceg ostromolná Szigetet. Úgy hírlik azonban, hogy a herceg sok nehézséget lát... Úgy hírlik, Lotharingiai Károly ezzel a tervvel egyáltalán nem ért egyet... Ő ...Szigetét (ti. ostromát - S. [.)... bizonytalan kimenetelű vállalkozásnak ítéli..."

24 Bádeni Lajos pedig így vall erről a katonai kérdésről 1686. augusztus 8-án a bécsi Udvari Haditanács elnökéhez, Bádeni Hermannhoz intézett jelentésében: „...Szigetet elfoglalni csak úgy lehetséges, ha korán felkészül a hadsereg erre... De Ön jól ismeri ennek a nehézségeit... nem tudunk mást tenni, mint lemondani Szigetről..."

25 Tudatában volt tehát a hadvezetés Sziget vára jó védelmi adottságainak, illetve az azt leküzdendő hadműveleti problémáknak, s nem kívánta pazarolni a drága időt a vizekkel jól védelmezett Sziget vára ostromára. Egyébként az 1566-ban még csak palánkfalazatú várat Szulejmán szultán ostromra jól felkészült és abban nem megvetendő tapasztalattal rendelkező serege is csak egy hónapi kemény, súlyos áldozatokat követelő küzdelem árán tudta elfoglalni. Lotharingiai Károly hadsereg-főparancsnoknak és Bádeni Lajosnak helyszíni megfigyelések alapján tett megállapítását a bécsi hadvezetés valóban magáévá tette, és ahhoz tartotta magát. A haditanácsot ebbéli döntésében nyilvánvalóan egyéb jelentések mellett Sziget vára és térségének térképe is megerősítette. Sziget ellen az első vállalkozást a pécsi katonai körzet parancsnoka, báró Hans Karl Thüngen generális már 1686.december 19-én intézte. Gyenge katonai erejével természetszerűen semminemű számottevő eredményt nem ért el, csupán a város egy részét sikerült felégetnie.

27 Sziget hányatott sorsa 1687-ben 1686-87 telén kezdetét vette a szigetvári törökök háborgatása, nyugtalanítása a vár, illetve a város ellen intézett kisebb-nagyobb katonai vállalkozások során.