Szita László (szerk.): Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és vár felszabadításának 300. évfordulóján, 1989 (Pécs, 1993)

I. Tanulmányok a török alóli felszabadító háború kérdéseiről - KALMÁR JÁNOS: Az Einrichtungswerk fogadtatása a bécsi udvari főbizottságnál

uralkodói érdeket. Azt azonban igenis jelzi, hogy az Einrichtungswerknél józanabbul, a realitásokkal szigorúbban számolva próbálta megtalálni a kérdés megoldását, mindenekelőtt a végrehajthatóságot tartva szem előtt - éppen a megvalósítani kívánt abszolutizmus érdekében. Szemben az Einrichtungswerkkel, mely végletes vallási intoleranciája dacára is inkább programadó jellegű, miközben a jogi hagyományoknak meg a rendi politikai törekvéseknek is hívebb tükrözője.

34 Ehhez hasonló tökéletlenségeire hivatkozva a főbizottság az Einrichtungswerk csupán részletenkénti megvalósítását ajánlotta a császárnak,

35 míg a megvitatására Pozsonyba összejött rendek 1689 októberében hevesen tiltakoztak a tervezet alkotmánysértő tartalma miatt.

36 Mayer véleménye szerint az alkotmányjogi viszonyok - a nádori hatáskör vagy a megyei igazgatás - komoly akadályt gördítettek az átütő reformok útjába, melyek megvalósításához a Tripartitum módosítása önmagában nem is lett volna elegendő, hiszen államjogi kérdések rendezését is igényelte volna. Bár az Einrichtungswerkben megjelenő politikai tendencia eléggé központosító szándékú volt ahhoz, hogy a hazai rendek ellenállását kiváltsa, a hatékony abszolutizmushoz szükséges nélkülözhetetlen lépéstől - a megyei közigazgatás felszámolásától, vagy annak legalább gyökeres átrendezésétől - mégis visszariadtak készítői. Mayer szerint tévedtek ugyan a főbizottsági politikusok, amikor az örökös tartományokéval azonos orvoslást javasoltak a magyarországi problémákra, mégis úgy ítélte, ez a centralizáló hatalom találta meg elsőként a lakosság széles rétegeihez vezető utat azzal, hogy az állam sikeres működése érdekében követett politikájával végeredményben az ő javukat is szolgálta.

37 Theodor Mayernak sommásan a fentiekben összegezhető véleménye a század TO eleje óta meghonosodott az osztrák történetírásban, sőt az utóbbi időben összefüggéséből kiragadott idézetek félreértéseinek ismételgetései után - mintha hazai történetírásunk is ezt fogadná el. A projektumok értékét azonban a bennük rejlő szándék tisztázásán túl, úgy gondolom, igazában megvalósíthatóságuk fokán lehet lemérni. Mint ismeretes, az Einrichtungswerket különböző aktuálpolitikai okok miatt soha nem vezették be teljes egészében. Mégis megvalósult néhány eleme. Még az 1690. év első felében a bizottsági javaslat alapján szervezték át a Magyar Kancelláriát. Az ugyanezen esztendő augusztus 11-én kiadott császári pátens az újszerzeményi területeken lévő birtokok elidegenítését szabályozta, s 1691. március l-jével bezárólag követelte a birtokjogcímek igazolását. E követelménynek ugyan az érintettek nemigen tudtak megfelelni, s ezalatt a Magyar Kancellária és a nádor önhatalmúlag adoíii