Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Kuti István-Újvári András: Mohács hadibázisának védelme 1687-ben

7. A sánc topográfiai helyzete Az egyszerűbb feladatvégzés érdekében, azért, hogy minden egyes távolság meghatározásához ne legyen szükség a „lépés" (katonai lépés)-mérték átszámítására méter-rendszerre, az első katonai térkép, közelítően 1:31 000 léptékét metrikus aránynak számítva, a ma használatos méretarányra, tehát l:10 000-re nagyítottuk fel, grafikusan. Az így nyert és most már a jelenlegit fedő térképeket hasonlítottuk össze egymással. Mindkét térképlapon látható, hogy a sánc a szerb-temetőtől ÉK-re (a Duna-parttól) indult és a Bégpatakon (a régi térképen Betschwar jarek) túl, a terasz peremén ért véget. A sánc hossza csaknem megegyezik a mai szerbtemető-katolikus temető közötti, Eszék út-Kossuth L. u.-Budapesti országút tengelyében mért távolsággal (tehát 1550 m). Adatfeldolgozásunk megbízhatóságát olymódon növeltük, hogy a két térkép néhány más jellemző ponját is azonosítottuk. így a pécsi út torkolata és a két temető között, a Dózsa György u.-i kereszteződés és a Duna, Bég-patak Kossuth L. u.-i hídja és a Duna távolságát meghatároztuk. Néhány érdekes eltérésre visszatérünk. Mégis legfontosabbnak tartottuk a térképi tájolást elvégezni, mert egyébként csak hamis adatok birtokába jutottunk volna, ugyanis megállapíható, hogy az első katonai felmérés nem egyértelműen É-i tájolású. Támpontnak a Jenei-patak és a Csele-patak síkralépő szelvényeit, valamint a volt Lajmér-patak (az első felvételen Leimér) Eszéki úti kereszteződését vettük fel, melyek ebben az időtávlatban nem változhattak lényegesen. A felvett bázispontokat áthelyeztük a felnagyított első katonai térképre, É-irányba tájoltuk, így látható, hogy azt saját tengelyén kell elfordítani. Az első katonai felmérés arányai - jól láthatóan - több ponton nem tükrözik a tényleges helyzetet, de a maihoz viszonyított többszörös eltérések nem állapíthatók meg. Ennek megítéléséhez a röviddel 1783 után készült térképeket (pl. 1790) is felhasználtuk. (1) Számottevő eltérés csak az Eszéki út és a Bég-patak nyomvonala között mutatkozik a mai várostesten belül, de ez az eltérés látszik az 1790-es térképen is. (12) A leírtak szerint készült térképeink jól mutatják, hogy a Duna jelentős városrészt sajátított ki magának az elmúlt kétszáz év alatt és ez egyben magyarázza a szerbtemető és a sánc mai Duna-közeli helyzetét is. (5. ábra) A sánc további szakaszának helyzete még ma sem tisztázott, de a városszerkezet vizsgálatával, annak kialakulásával foglalkozó kutatások fényt deríthetnek a még ismeretlen nyomvonalra. Elsősorban tisztázni kellene, hogy a mai Budapest-Eszéki út mellé települt utcasor miért épült jelentős mértékben az útpálya síkja alá? (Az nem tekinthető magyarázatnak, hogy az útjavítások egymás fölött a pályasíkot emelik, ui. 1924 után került csak kockakő az útra, addig „macadám" volt.) (4)