Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Kuti István-Újvári András: Mohács hadibázisának védelme 1687-ben

Mint az előzőekből látható tehát. Mohács 58 napig fontos szerepet töltött be az 1687. évi hadjáratban, elsősorban az utánpótlási anyag megőrzésében és biztosításában. A város a hadjárat egyik jól megerősített, ellátó bázisa volt, kikötővel, hajóhíddal, raktáraival. A török hadvezetés ezt felismerte, ezért a bázist többször megtámadta. A nagyharsányi döntő csata előtti időszakban történt sáncépítkezés (a város körülsáncolása) az egyesült hadsereg teljes védelmét, biztonságát szolgáltatta volna, ha arra sor kerül. Dolgozatunk eddigi részében - mint azt az előbbiekben bemutattuk - olyan forrásanyagot használtunk fel (Miksa Emánuel, Tobias von Hasslingen parancskönyve, páter G. Bonomo naplója, Villars ezredes levelei), melyet Horváth Kázmér munkássága során és publikációiban nem használt, és így ezt a munkánkat az ő tevékenysége kiegészítésének is tekintjük. A feltárt összefüggések közlése mellett fontosnak tartottuk, hogy topográfiai és geodéziai mérésekkel is ellenőrizzük az eddigi megállapításaink helyességét, ami kapcsolatos a megtalált sáncmaradvány jelenlegi helyzetével, a műszaki kivitelezés lehetőségeivel, számos más egyéb kérdés felvetése mellett, melyek még további kutatást tesznek szükségessé. A helyszín ismeretében meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt évszázadok, a Mohácsot kissé ívesen határoló védelmi sáncokat alaposan megviselték, így a maradványokon kívüli nyomvonal további kutatásokat igényel. A szerb temetőben lévő sáncmaradványok azonban minden kétséget kizáróan azonosíthatók, az alkalmazott módszerekkel: - a Dunától való távolságát a folyamszabályozások, partszakadások és partbiztosítások eredményeként számíthatjuk, figyelembe véve a folyamszakasz jellemzőit, - a geodéziai felmérések mutatják - lekopottságától függetlenül - rekonstruálható méreteit, melyet az előzőekben közölt leírások létszámadataiból, becsülhető teljesítőképességükből, az időráfordításból számítva, a tényleges paramétereket kapjuk, - a hosszúsági adatok az I. katonai felmérés (5) térképlapjáról vehetők le, amit a jelenlegi helyzet topográphiai azonosításával pontosíthatunk. A vázolt szempontokat a következőkben részletezzük. 5. A Duna mederváltozásai A folyam sajátosságait alapul véve, a meder főbb jellemzőit az elmúlt néhány évszázad vonatkozásában is kellő pontossággal meghatározhatjuk.