Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Kuti István-Újvári András: Mohács hadibázisának védelme 1687-ben

Szita László szerkesztésében, Pécsett 1987-ben megjelent Budától-Belgrádig című válogatott dokumentumgyűjteményből ma már igazán nem nehéz feladat a Mohács és környékére vonatkozó események összeállítása, hiszen a kötetben megjelent hadinaplók, levelek, híradások adatait kell mindössze időrendi sorrendbe rendezni. Néhány hadmérnöki rajzot, vázlatot vizsgálva viszont, alapos értékelés után - mást és többet tudtunk megállapítani, mint azt ez idáig tudni véltük. Ezek a vizsgálati eredmények közlése dolgozatunk célja, melyhez azonban rövid összefoglalásra van szükség az 1687. évi hadjárat rövid vázlatával. 1. Hadmozdulatok 1687-hen Az 1687. évi hadjárat céljáról a bécsi udvari haditanács határozatából ismerjük, hogy hg. Lotharingiai Károly főparancsnok hadoszlopával Esztergomból indult, a Dunára, mint utánpótlási vonalra támaszkodva Eszék bevételét tűzte ki célul. Más császári seregek, melyek Ausztria belsejében teleltek ill. még pihentek, a Dráva mellett indultak el Pécs felé. Miksa Emánuel bajor választófejedelem lovasságának kiindulási helyéül Pestet jelölték ki, onnan Szolnokra kellett vonulnia és az Eger körüli ostromzárból elvezényelt ezredeket kellett bevárnia. További útvonalául a Tisza jobb partját jelölték ki. A három hadoszlop egyesítéséhez a gyülekezési térséget menet közben határozta meg a fővezér, az eredeti haditanácsi határozattól eltérően, miután hírt kapott arról, hogy Belgrádnál gyülekezik a török nagyvezír hadserege, sőt már Péterváradon át elindult Eszék felé. Mohács térségébe különböző időpontokban érkeztek, vonultak át az egyesítésig az előzőekben felsorolt hadoszlopok. A vonuló seregek hadtápellátása nagy nehézséget okozott, mert csak lakatlan, romos helységeket találtak, tehát rosszabb volt a helyzet mint 1686 őszén a Duna mentén és Dél-Baranyában. A katonák húsadagját még biztosítani tudták a hadsereg mögött hajtott marhacsordákkal, de a lovak takarmányozását igen nehéz volt központi készletből biztosítani. A lovak részére előírt 6 font zab és 8 font széna előteremtése sokszor akadozott, ugyanígy probléma volt a katonák 2 font kenyérfejadagjának biztosítása (1 font=0,52 kg). Az óriási mennyiségű lisztet, zabot és lőszert csak víziúton lehetett szállítani. A főparancsnok Dunaszekcsőnél hidat építtetett a folyón, a híd felett pedig kikötőt építettek a szállítóhajóknak. A híd a választófejedelemnek készült, akinek hadoszlopa ekkor még Szolnoknál gyülekezett.