Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)
Előadások és tanulmányok - Stjepan Srsan: Törökök a XVI. és a XVII. századról szóló horvát irodalomban (fordította: Rohrerné Kovácsevics Zsuzsanna)
Laszowski Emilij, Prilog za povijest industrije zeljeza u Cabru za vrijeme Zrinskih, VHSDA XXX, Zagreb 1917. Laszowski Emilij, Gradja za gospodarsku povijest Hrvatske u 16. i 17. st. Gradja knj. I. Laszowski Emilij, izbor isprava velikih feuda Zrinskih i Frankopana, Gradja za gospodarsku povijest Hrvatske, Zagreb 1951. Laszowsk Emilij, izvadci turskih isprava odnoseéih se na frusko-gorske manastire u Srijemu, VHSDZA I, Zagreb 1899. Despot Mirjana, Privreda Hrvatske od 17. - do kraja 19. st. Izbor gradje, Zagreb 1957. Racki Franjo, Prilog za povijest hrvatskih uskoka, Starine X, Zagreb 1877. Az uszkok-kérdéssel, mint az Adriáért és a velenceiek ellen vívott harcok központi kérdésével elég nagy irodalom foglalkozik, bár a mi irodalmunk gyakran idealizálta a senji uszkok szerepét, (usp. B. Poparic Povijest senjskih uskoka, Zagreb 1936.) 4. ) A katonai határőrvidék történetét (1479-1780) feldolgozó egyik legfontosabb gyűjteményt Lopaéic Radoslav jelentette meg : Spomenici Hrvatske krajine I— III. Zagreb 1884-89. MSHSM, knj. 13, 16 i 20. A kiegészítéseket is maga Lopaèic végezte: Prilozi za povijest Hrvatske 16. i 17. vijeka iz Stajerskog zemaljskog arhiva u Grazu, Starine XVII i XIX, Zagreb 18851887. 1529-1695 közötti időszak. Ivic Aleksa: Prilozi za povijest Hrvatske i Slavonije u 16. i 17. vijeku, Starine XXXV, Zagreb 1916. 1551-1656 közötti időszak. Bojnicic Ivan, Izvjesce o kretanju turske vojske uz hrvatsku granicu u drugoj polovici 16. vijeka, VHSDZA XVI, Zagreb 1914. Jelié Luka, Isprava o prvoj uroti za oslobodjenje Klisa i kopnene Dalmacije od Turaka g. 1580-1586. VHSDZA VI Zagreb 1904. Laszowski Emilij: Prilozi za povijest Hrvatske krajine, VHSDZA VII Zagreb 1905. i VIII. 1906. Sokáig érződött a horvátországi katonai határőrvidék történetét feldolgozó szakirodalom hiánya. Ezt a hiányt pótolta (Vojna Krajina című művében) az a szerzőcsoport, akik jó történeti áttekintést adnak a határőrvidékről, kialakulásától egészen a leszereléséig. Szerkesztette: Dragutin Pavlicevic, Zagreb 1984. Ezzel objektív képet kapunk a határőrvidék történelmi szerepéről, melyet évszázadokon át különbözőképpen ábrázolt a külföldi szakirodalom. 5. ) Horvátország és Szlavónia 16-17. századi városainak jogtörténetét feldolgozó források közül legjelentősebbek saját statútumaik. Közvetlenül a török hódítás előtt kapta statútumát llok. Herkov Zlako: Statut grada Rijeke iz 1530. Zagreb 1948. Klaic Vjekoslav, Statut grada Zagreba od 1609. i reforma njegova od 1618. Zagreb 1912. Magdié Mile, Statut kralja Ferdinanda III od 1640. za grad Senj. VHSDZA II, Zagreb 1900. Laszowski Emilij, Hrvatska plemenska opcina Cvetkovici, VDA II-V, Zagreb 1928-31. B) IRODALOM Forrásanyagon kívül, mely gyakran tanulmányokkal, értekezésekkel, ismertetésekkel együtt jelenik meg, számos olyan, 16-17. századi horvátországi eseményeket feldolgozó szakirodalom létezik, amely Horvátországban került nyomtatásra. Megemlítünk néhány olyan művet, amelyek meghatározott áttekintést adnak és rámutatnak a forrásokra és az átfogóbb szakirodalomra.
