Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Stjepan Srsan: Törökök a XVI. és a XVII. századról szóló horvát irodalomban (fordította: Rohrerné Kovácsevics Zsuzsanna)

kemény politikai harcok idején - íródott, politikai, vagy jogi problematikával foglalkozó irodalom magán hordozza kora pecsétjét. Ebben az időben a kialakult irodalom alávetette magát a horvát-magyar, illetve horvát-habsburg viszonyoknak az írók által történő szubjektív értelmezésének. Emiatt a történészek gyakran, a forrásanyagra támaszkodva olymódon értelmezték a fontos történelmi eseményeket, ami nem a valóságnak, hanem az akkori nézeteknek felelt meg. így pl. Ferdo Sisic a (atinyi) választáson és a Pragmatica Sanctióban csak a horvátok magyarellenességet hangsúlyozta, ami mindenképp kora meghatározott szakaszának az eredménye, és nem más, mint a „horvát állami jog" megvédésére való törekvés. Épp ezek miatt a tényeket mellőző felfogások miatt maga az egész irodalom újbóli kritikai átdolgozást követel. Ebben a korban a Habsburgok horvátokhoz való viszonyának általános megítélése is a cetinyi választásoktól kezdve általában negatív. Mindez többnyire a fokozatos centralizáció, valamint a katonai határőrvidéknek, annak a Horvátországnak az újkori történelmében betöltött szerepének az eredménye, amely nagyrészben a bécsi érdekeket szolgálta. Ezt a negatív álláspontot vetette fel Ferdo Sisic is az egyébként (más szempontból) jó értekezésében: „Habsburgok horvátpolitikája I. Lipóttól." (Rad. knj. 266. Zg. 1939.) Hasonló álláspontú, és a horvát államjog túlzott hangsúlyozása szellemében íródott Sisic-Bojnicic értekezése a cetinyi választásokról: „A Habsburg-ház örökösödési joga a horvát trónra és I. Ferdinánd megválasztása." (Zg. 1897. 4.) Érthető, hogy a másik oldalról igyekeztek a horvát államjoggal szembeállítani a Habsburgok jogát a horvát-magyar trónra, és ebben a szellemben is íródtak művek, értekezések, igaz, elsősorban Horvátország határain kívül. Értekezésem elsődleges célja rámutatni a 16-17. századi horvátországi, elsősorban törökökhöz fűződő eseményeket feltáró alapforrásokra és irodalomra. Kétségtelen, hogy a jugoszláv népek történetét feldolgozó művek közül a a legteljesebb a „Jugoszláv népek története", melynek minden egyes fejezete után megtalálhatók a legfontosabb források és a vonatkozó irodalom, de más, általunk felhasznált kiadványok is hasonló teljességgel mutatják be az ott élő népek történetét. Az említett kiadványokon, megjelentetett forrásokon keresztül eljutunk a többi forráshoz, irodalomhoz is. A) Megjelent források 1) 16-17. századi írók Franjo Crnko, a szigetvári Zrínyi Miklós kamarása megírta Szigetvár ostromát (1566), melyet Stjepan IvSic jelentetett meg. Starine 36, Zagreb 1918. Nikola Mikac Opsidio Siscensis címmel a sziszeid harcokat írta meg, megjelentette: M. Kovacic. Starine I. Zagreb.