Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Timár György: Baranya népének kontinuitása a török korban

ségüket e családok közül csak néhány tudta érvényesíttetni, így alig egy évtized elteltével legtöbbjüket jobbágysorba vetették vissza. A források említenek további családokat is, melyeknek pörösködése a nemesi jogokba való viszszahelyezésért nem járt sikerrel. E pörösködések ismertetői, Angyal Pál és Andreczky József

2 a megyei levéltárban őrzött, vármegyei anyagot dolgozták fel. Nem kutattak a Káptalani Levéltár hiteles helyi anyagában, ahonnét további adalékokkal gazdagíthatták volna írásaikat. Lássunk egy ilyent.

3 „Bizonyos levél mellyen contradikáltam én Kovács Mihály. Mi most Dinnye Berkibe lakosok. Kovács Miska, Huri Péter és Huri János, másképpen Ibatalviak: hogy azon Ibatalvai helység áruban bocsáttatott kit is T. Horváth Dániel meg vette légyen Istenben boldogult császárunknál, mely helységnek és többeknek megvevése után mag^t instílaHatnyi akarván, ki is ugyan meglett, az sógora által úgy mint Pávics Antal urunk által, mivel maga föl ment Nagy Szombatba avagy Posonba és így Pávics urunkra hagyta, mely instálatio elsőbe volt Helesfán, és én Kovács Mihály mindgyárást contradikáltam mihánt Iba talvát olvasta Pávics Uram, Másut is még Bükkösdön contradikáltam, úgy hogy még az atyám is birta mind az hozzá tartozó helyekkel együtt. Melynek nagyobb bizonyságára, az kik jelen voltak az én contradikálásomon, úgy mint Helestaiak szám szerint Első öreg Biró Angyal Péter, öreg esküdt Kovács Gergel, esküdt Angyal András, Hegedűs János. Dinnye Berkiek öreg Vita Máté, Horvát M János, Kis Vita Máté, Vita Ferencz, Béres János, Csonka Mincenti Varga Samu, Vépi Józseí." A népességkontinuitás szempontjából számunkra mindebből az az érdekes, hogy Baranyában a 18. század elején éltek olyan családok, melyeknek ősei oklevéllel igazolhatólag ugyanitt éltek és birtokoltak a török idők előtt. Azt mégis el kell ismernünk, hogy az oklevéllel igazolhatóan kontinuus családok száma nem nagy. Baranya 1542. évi rovásadó összeírása Nyugatbaranya 63 helységében 672 egytelkes nemest sorol fel. További, mintegy 90 kis- és középbirtokkal rendelkező köznemesi család birtokolt ugyanez összeírás szerint kisebb-nagyobb részt kb. 60 helységben. Ez összesen kb. 760 család kb. 120 helységben.

4 Az 1720-as években ezek leszármazottai közül mintegy 15 család rendelkezett Baranyában nemességet igazoló oklevelekkel. Vagyis a családok kb. 2%-a. Némileg megemeli a százalékos arányt az, hogy további kb. 15 olyan családról van tudomásunk, melyek ugyancsak birtokoltak hasonló okleveleket, de ezek a családok nem szerepelnek az 1542. évi összeírásban. Vajon csak a keresztnévvel feljegyzettek között kereshetjük ezek őseit? Vagy valóban nem is kerültek be a konskripcióba? Ma már nem dönthetjük ezt el. Bármilyen kicsiny is az egytelkes nemesség és köznemesség e 2%-os, vagy kis jóindulattal 3— 4%-ra kiegészített töredéke, mégis jelentős abból a szempontból, hogy ráirányítsa figyelmünket a megye magyar népességének törökkor alatti kontinuitására. + • *