Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Sellye vára a pecséteken

A Várhegy kiemelkedő löszdomb, mely felül lapos terület, amit mély árok vág ketté. Ez a forrásokban két külön dombként van megemlítve. A mély árok, a hagyomány szerint mesterséges, a vár védelmére szolgált. A várat minden forrás megemlíti. Egyik oldalán magas bástya látható, kétoldalt egy-egy alacsonyabb torony védte a falakat. Az út déli irányból vezet le a település felé. Az út mellett a Várhegyhez kisebb domb támaszkodik. Ezen állt az elővár, vagy a másik vár, mely Dernschwam és Ottendorít szerint palánkvár, az 1687. évi metszeten (rajzon) a hídfő védelmét szolgáló erősség. Ez alatt, a völgyben terült el a hajdani település, melyet egykor palánkfal vett körül. Ez a hadműveletek során nyilvánvalóan elpuszult, mert az 1687. évi rajzon már nyoma sincs. A Szekszárdtól Mohács felé tartó út az északi dombokról a völgybe ereszkedik alá s vezet keresztül a községen. Ez volt a hadiút hajdan, mely a palánk mellett kanyargott Mohács és Eszék irányába. Csak a híre maradt meg Sellye várának is. Róla igen keveset tudunk. Vélt helye minden valószínűség szerint a mai kastély és park területétől kissé délre volt. Itt alkalmas volt ugyanis a terep arra, hogy tartós építményt emeljenek. Ugyanis, az Ormánságnak ez a része is elmocsarasodott, erdős, ligetes, kaA sellyei vár az 1726. évi pecséten