Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Sellye vára a pecséteken

Katonai felderítők térképvázlata Dunaszekcsőről és a szigetről, 1687 (CLA. Hík. Bd. VI. 6.) A Várhegyet két oldalról út, a felirat szerint a Buda felé vezető út veszi körül. Ez a Várhegy déli lábainál szétágazik, az egyik a hegyek mögötti völgyben vezet észak felé, majd felkapaszkodik a magaslatra, a mai útnak megfelelően, ahol találkozik a Várhegy dunaparti oldalán vezető elágazó úttal. Ezt a part mentén vezető utat a Duna azóta elmosta, a hegyoldal löszpartja is meredekebb lett. Jelentős részek omolhattak a Dunába. E pompás rajznak minden részlete figyelemreméltó. Legkiváltképp a várat ábrázolta a rajzoló aprólékos pontossággal. A hegyek, dombok, völgyek is pontosan felismerhetők, a mai helyzettel összevethetők. A völgyben fekvő, romos mezőváros házai közt még az Ottendoríf által megrajzolt fogadó (szeráj) épülete is megtalálható. Általában a rajznak minden pontja megtalálható a már említett Ottendoríí- és Cselebi-iéle leírásokban, és más ábrázolásokban is. Két eltérés mégis található a fentebb felsorolt forrásoktól. Ezen a rajzon jól látszik: Szekcső kővár volt. Cselebi ugyanis téglaépítésű várat említ s nyilván téved, ugyanis minden más adat kővárról szól, helyenként palánkfal kiegészítésekkel. A másik eltérés az alaprajzzal kapcsolatos. A már idézett források Szekcső várát köralakúnak tüntetik fel, a rajzon viszont négyzetesnek látszik. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a többi megfigyelés eléggé felületesnek tűnik, ez az eltérés sem lehet perdöntő egyik oldalra sem. Nyilvánvaló nem beszélhetünk szabályos körről, de nem beszélhetünk szabályos négyszögről sem.