Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Bariska István: Franciaország és a tengeri nagyhatalmak viszonya a magyarországi török háborúkhoz

a magyar protestánsokkal sem rokonszenvet, hanem inkább semlegességet éreznek. Igaz, jó megfigyeléssel Sir William Hussey megjegyezte: „A Mindenható kegyelméből nagy területeket hódított meg a császár, de mindez hiába, ha Magyarországon nem szűnik meg a protestánsok üldözése, az ország a háború örökös tűzfészkévé válik".

15 Mindazonáltal az angol és a holland diplomácia portai összetűzésében nemcsak személyeskedésről volt szó, hanem sokkal inkább arról, hogy az angol diplomácia eleve át akarta venni a közvetítést a két birodalom béketárgyalásain az Egyesült Tartományoktól. Sir William Paget példának okáért merevséggel és erőszakossággal vádolta a holland van Heemskerck-et a portai békeszerződések előkészítésében. Pedig ugyanezt a jelenetet Hollandiából úgy értékelték, hogy Sir William Paget magatartása volt következetlennek minősíthető.

16 Igazat kell adnunk annak a felfogásnak, hogy az angol diplomaták valóban több kísérletet tettek a magyarországi béke helyreállítására, de alapjában véve I. Lipót érdekében, s semmiféle érdek nem vezette őket a magyarországi erők támogatásában. Jelentős országok és hatalmak magatartásának elemzése maradt ki itt ebből az összeállításból. Eredeti célkitűzésünk is inkább az volt, hogy röviden jellemezzük annak a három országnak, Franciaországnak, Hollandiának és Angliának a viszonyát a magyarországi felszabadító háborúkhoz, ezen belül pedig 1. Lipóthoz, amely országok maguk is megvívták egymással a maguk háborúit a tengeri és kontinentális hatalomért. JEGYZETEK 1 Gergely Jenő: A pápaság története. Bp. 1982. 250. p. 2 Jean-Pierre BabelonJean-Pierre Brunterc'h: Franciaország, Történeti bevezető. In: Buda expugnata 1686, Europa et Hungária 1683-1718, A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. 293. (A továbbiakban : Buda expugnata.) Szerk. : Bariska István, Varga J. János, Haraszti György. 3 Köpeczi Béla: „Magyarország a kereszténység ellensége". A Thököly-felkelés az európai közvéleményben, Bp. 1976. 18. p. 4 Theo H. P. M. Thomassen: Holland királyság. Történeti bevezető. In: Buda expugnata I. 353-354. p. 5 Chateauneut portai követ utasítása 1689. h. n. nélkül. Bouillon kardinális levelezése. Francia Nemzeti Levéltár (Archives Nationales) mint fent, K sorozat, Külföldi Történelem, K 1342, 36. sz. In: Buda expugnata, I. 299. p. 6 Ismeretlen, aláírás nélküli jelentés, Drinápoly, 1688. dec. 20. Francia Nemzeti Levéltár, Konzuli levelezés, A konstantinápolyi konzulátustól kapott levelek 1680-1690. B. J. 300, Buda expugnata. 7 A francia Cheverny, La Baume és La Vauguion bécsi francia követek jelentései. Francia Nemzeti Levéltár, Politikai levelezések, Ausztria sorozat 58-59. köt. 1684-1686, Buda expugnata I. 310-329. p. 8 Theo H. P. Ai. Thomassen: i. m. Buda expugnata I. 355. p. 9 Hamel Bruynicx-nek szóló utasítások 1687-1688., 4592. lelt. sz. Holland Központi