Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Ludwig Hüttl: Miksa Emanuel bajor választófejedelem és Magyarország visszafoglalása az oszmánoktól (fordította: dr. Meláth Ferenc)

colt, 33 500 fővel vonult Miksa Emánuel Magyarországon keresztül és 1688. augusztus 10-én érkezett Belgrádba, hogy körülzárja a várerődöt. Több hetes ostrom után szeptember 6-án elfoglalták a várerődöt, ezúttal Miksa Emánuel újra a legelső vonalban harcolva, kezében karddal kétszer könnyebben megsebesült.

72 Vili. Kitekintés A fiatal bajor fejedelem győzelme Magyarországon egész életének csúcspontját jelentette. Ezt a csúcspontot a következő időkben sokirányú kísérletek ellenére sem tudta soha többé túlszárnyalni. A törökverő dicsősége megmaradt neki; egész Európában ismert volt a neve. Sem a pfalzi örökösödési háború (1688-1697) folyamán a császárral, sem később a Franciaországgal való szövetségben nem kapta meg újra az összhadsereg feletti parancsnokságot. A spanyol örökségre való reményei, melyek akkoriban, a török háborúk idejében alapozódtak meg, nem teljesültek. Bár Joseph Ferdinándot, Miksa Emánuel fiát, aki Mária Antonia császárlánnyal kötött házasságából született, 1698-ban II. Károly spanyol király megtette a spanyol világbirodalom egyetlen örökösének. Anglia és Hollandia támogatták ezt a megoldást, hogy az osztrák és a bourbon uralkodóházak közötti háborút megakadályozzák. Hatalmi szempontból Európa egyensúlyban maradt. Ám 1699. február 6-án Joseph Ferdinand 6 és fél éves korában váratlanul elhunyt Brüsszelben. Ezzel Miksa Emánuel elvesztette jogos igényeit Spanyolországra. Hogy az örökségből mégis részesedni tudjon, többször szövetségre lépett XIV. Lajos francia királlyal, a spanyol örökösödési háború vélt győztesével. A belátható következmény a bajor-francia seregek teljes veresége volt a höchstádti csatában, 1704. szeptember 13-án. A győztes Savoy ai Jenő herceg és Marlborough hercege voltak az egyesült császári-angol-holland sereggel. Miksa Emánuel a spanyol Németalföldre menekült és később Franciaországba ment száműzetésbe. //. Rákóczi Ferenc diplomácia útján átnyújtott felkérése, hogy álljon rendelkezésre a magyar István korona jelöltjeként, csak elméleti elgondolásokhoz vezetett. Minden hatalompolitikai feltétel hiányzott ahhoz, hogy Miksa Emánuel egy ilyen tervhez közeledhessen. A spanyol örökösödési háború befejezése után (1714) Miksa Emánuel 1715-ben újra bajor hazájába térhetett. Hogy a császárral, most már VI. Károllyal kibéküljön, újra bajor csapatokat bocsátott rendelkezésre az oszmánok elleni harcra. így a bajor csapatok részt vettek Belgrád újbóli ostromában és elfoglalásában 1717. augusztus 17-én, valamint az 1718-as hadjáratokban.

73