Szita László (szerk.): Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686-1688 (Pécs, 1989)

Előadások és tanulmányok - Ludwig Hüttl: Miksa Emanuel bajor választófejedelem és Magyarország visszafoglalása az oszmánoktól (fordította: dr. Meláth Ferenc)

mányokból, valamint Felső-Pfalzból állt), már nem XIV. Lajos királyságában látta a „német Libertät" (szabadság) védelmezőjét, hanem I. Lipót császárban látta a német fejedelmek jogainak legitimális védőjét. Ezzel összefüggésben Bécs és München a következő hónapokban és években hosszadalmas tárgyalásokon kísérelte meg a hosszabb ideje fennálló kétoldalú bizonytalanságot tisztázni, és számos véleménykülönbséget rendezni.

13 Sőt, a 40 éves Lipót császár 1681-ben feleségével és udvarának egy részével a bajor iVIária-búcsújáróhelyre, Altöttingbe utazott, hogy a most már 19 éves bajor választófejedelemmel, Miksa Emánuellel személyesen is találkozzék és megvitassa a nemzetközi helyzetet.

14 Búcsúzásakor a császár egy drága kardot ajándékozott Miksa Emánuelnek, aki megígérte, hogy azt a birodalom védelmére fogja használni. A bajor diplomácia ettől kezdve támogatta a császári birodalmi politikát a folytonosan ülésező birodalmi gyűlésen Regensburgban, de egyidejűleg fenntartotta a kapcsolatait Franciaországgal, hogy mindkét oldalra mérséklőleg hasson. El kellett kerülni a háborút Franciaország és a birodalom között. Ha Franciaország mégis megtámadná a birodalmat, akkor a bajor választófejedelem, Miksa Emánuel nem maradna semleges. München és Bécs Caspar Schmid bajor kancellár mellőzésével tárgyalt - aki bár még hivatalban volt, már semmit sem tanácsolhatott, mivel a mellérendelt kancellárhelyettes, Johann Baptist Leydel szoros kapcsolatot szorgalmazott Béccsel — egy védelmi szövetséget Franciaország ellen. III. Az oszmán veszedelem A döntést egy védelmi szövetség megkötéséhez Bécs és München között végül a növekvő török veszély hozta meg. A császár egy kétfrontos háborútól félt, és kész volt engedményekre, hogy szövetségeseket szerezzen. Reményei, hogy a Magas Porta betartja a fegyverszünetet a megállapított időpontig, nem teljesültek. Bécs félt az oszmánok előrenyomulásától a Habsburgok által uralt Felső-Magyarországon. Bécs elleni támadással még nem számolt a császár. A közös helyzet alapján - Franciaország és az oszmán birodalom felől fenyegető veszélyek miatt - 1683. január 26-án egy közös védelmi szövetség megkötésére került sor I. Lipót császár és Miksa Emánuel bajor választófejedelem között.

15 Számos titkos záradékot is tartalmazott, öt évig kellett érvényben lennie, és egy bajor segítséget irányzót elő, ha Franciaország a császárt és a birodalmat megtámadná. Ha az oszmánok megkezdenék a háborút, a választófejedelem segítséget ígért azzal a feltétellel, hogy Franciaország felől nem várható támadás. A szerződés határozatai megmutatták, milyen erős volt a félelem egy kétfrontos háborútól, és mindkét fél az erők szét-