Timár György: Királyi sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565 - Baranya török kori forrásai 1. (Pécs, 1996)

II. KIRÁLYI SZIGET

Várleltárak A vizsgálatot végző királyi biztosok egyik igen fontos tevékenysége volt a várleltár elkészítése. Négy ilyen maradt fenn: az 1549, az 1551, az 1553. és az 1554. évekből. Az 1549. évi várleltár Seghed György kapitány Szigetről való távozásakor készült, és része a várátadási jegyzőkönyvnek. Maga a leltár voltaképpen nem volt ismeretlen eddig sem a kutatók előtt. A múlt század végén Szendrei János foglalkozott is vele. A leltárat Teufel Erazmus és társai által lefolytatott vizsgálat jegyzőkönyvéből ismerte Szendrei, és a leltár alapján készített kivonatot közölte az 1888. évi Hadtörténeti Közleményekben „Váraink rendszere és fölszerelése a XVI. és XVII. században" címmel, folytatásokban olvasható tanulmányában. Sajnos Szendrei J. téves dátummal, 1542. évvel jelzi az irat keletkezési idejét. Ugyanakkor hivatkozásában (625. o. 2. sz. jegyzet) nem jelöl meg azonosításhoz elégséges lelőhelyet. Ugyanis Szendrei az Országos Levéltár Városi és Kamarai iratok c. gyűjteményének létrehozása előtt jegyzetelte ki az iratot, ezért forrásmegjelölésül csak ennyit jelez: ,,Orsz. Levéltár. Limbus." A téves évszámot később többen is átvették. Feltűnő, hogy kutatóink Szendrei közlésében adott évszámot nem találták revízió alá veendőnek. Pedig az 1542. esztendőben még annak sem jött el az ideje, hogy Sziget Habsburg Ferdinánd királyi várává legyen, annak még kevésbé, hogy ott a király kapitányát más kapitány váltsa fel. Sziget ekkor még a fogságban lévő Török Bálint fiainak kezén volt. Elképzelhetetlen, hogy 1542ben Török Bálint fiai királyi biztosokat fogadtak volna, hogy Sziget urai Ferdinánd hűségére állnak. Ez pedig atyjuk halálos ítéletével lett volna egyenlő. Török Bálint halála után lett végül is Sziget királyi várrá. Salm generális csak 1546-ban tudta jelenteni a királynak, hogy Sziget az ország legfontosabb vára. Az 1551. évi várleltár alaposan megfakult, némileg elmosódott, nehezen olvasható írás. így nem csoda, hogy a kutatók sokáig nem foglalkoztak vele. Először 1966-ban említi Kováts Valéria a Baranya megyei Janus Pannonius Múzeum évkönyvében „Sziget várának kutatástörténetéhez" c. dolgozatában. Az 1553. évi várleltár latin nyelven nyomtatásban is megjelent. Barabás