Timár György: Királyi sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565 - Baranya török kori forrásai 1. (Pécs, 1996)

II. KIRÁLYI SZIGET

adalékul szolgálhat az 1554. évi vizsgálati jegyzőkönyv rovásadó kimutatása, de semmiképpen sem pótolja az elveszett eredeti jegyzéket. Végül a két királyi biztos a Dersfy Farkas helyébe lépő új várkapitány számára, Kerecsényi Lászlónak a király nevében szabályzatot ír elő arról, hogyan kell hivatalában eljárnia. * * * Feltűnően bőséges anyag maradt meg az 1561. évi nagy vizsgálat irataiból, mely Horváth Márk kapitányságának záróakkordjaként beárnyékolja e kemény vitéz és erőskezű katonaemberről alkotott képet. Németh Béla e vizsgálatot elég bőven ismerteti a Horváth Márk nagy számadása című fejezetében. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a Németh Béla által közölt ismertetés sajnálatos módon elkendőzött sok mindent, ami magában a vizsgálati jegyzőkönyvben igen élesen jelenik meg. A vizsgálat, melyet Haller Zsigmond, Windischracz Jakab, Seitery Balázs és Saary István királyi biztosok végeztek, Horváth Márk kapitányságának végén folyt le. Horváth Márk a vizsgálat ideje alatt már valószínűleg beteg volt. Rövidesen 1561 nyarának végén meg is halt. Maga a vizsgálati jegyzőkönyv nem teljes egészében került elő. Az első rész hiányzik. Lehetséges, hogy még valahol lappang, de ennek kicsi a valószínűsége. A vizsgálatnak ez az első, elveszett része még Horváth Márk életében zajlott le. Erre a vizsgálatra utal a 43. szám alatt itt közölt irat. A többi fennmaradt vizsgálati jegyzőkönyv azonban minden bizonnyal csak Horváth Márk halála után készülhetett. Talán éppen ez magyarázza azt a jegyzőkönyvben található számtalan vádaskodást, amelyet egy élővel szemben esetleg nem is mertek volna megtenni. A fennmaradt jegyzőkönyvnek első része, mely címe szerint Sziget várhoz tartozó valamennyi mezőváros, birtok és falu 1560. évi vizsgálata, valójában 1561-ben készült. A bírók ugyanis ismételten hivatkoznak 1561. évi szolgáltatásokra. E részletes vizsgálati anyag azokat a birtokokat veszi számba, melyek részint régebbtől fogva, másrészt királyi adomány révén Sziget vár tartományát (pertinentia) képezték. E helységek egy része Sziget vár közvetlen környékén fekszenek. A távolabbi vidékeken fekvő birtoktestek szinte kivétel nélkül korábban egyházi birtoklásban lévő falvak és városok voltak, melyeknek földesurai vagy semmit, vagy csak nagyon csekély szolgáltatást tarthattak meg e helységekből. A vizsgálati jegyzőkönyvet tartalmazó füzet a MOL Urbaria et Conscriptiones nevű gyűjteménybe került. A vizsgálat második, legbővebb része a Pécsi Káptalani Levéltár tulajdonává lett. Tartalmát tekintve hasonló az előző részhez, mely az U et C-ben található, csak míg az a várbirtokhoz tartozó helységekről készült, addig emez a várbirtokhoz jogilag nem csatolt helységeket foglalja magába.