Timár György: Királyi sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565 - Baranya török kori forrásai 1. (Pécs, 1996)

II. KIRÁLYI SZIGET

megjelent nem csekély irodalomra utalni, mely sokszorosan taglalja ez évek védelmi kapacitásának problémáit, a kor nemességének politikai útkeresését és pártállását stb. Visszatérve szűkebb környezetünkhöz, lehetetlen észre nem vennünk, hogy Siklós érdekében még földesura sem tudott intézkedni: Perényi Pétert ekkor Ferdinánd király fogságában tartotta, így a várnak mondhatni még gazdája sem volt. Pécs földesurának, Várallyai Szaniszlónak segélykérő leveleit pedig csak az utókornak őrizték meg a levéltárak. A megye többi vára sem jelenthetett gondot a töröknek. Pécsvárad földesurának, a törökbarát politikát folytató Fráter Györgynek nem állt érdekében a törökkel szemben ellenállást kifejteni. A vidék többi vára inkább csak egyegy földesúri család gazdaságának védelmét biztosította a szomszéd birtokosok hatalmaskodásai ellen, de nagyobb sereggel szemben nem nyújtott biztonságot, így került hamarosan török uralom alá a Várdayak vára Máré, a püspök megerősített udvarháza Szász, a Kéméndiek és össy Boldizsár vára Kernend. A manapság egyre inkább fogyatkozó Szársomlyón álló hajdani sasfészek, Harsány vár ugyanúgy ellenállás nélkül került török kézre, mint a pécsi káptalan dél-baranyai uradalmának egykor még a Dráva vizével védett, később pedig a Dráva vize által végleg elsöpört uradalmi központja és váracskája Gerediscse, vagy akár az Istvánffyak kastélya Kisasszonyfa. Ugyancsak a két szomszéd vár, Dombay Jánosnak a Kapós mocsara által védett tornya Dombó, és mesztegnyői Szerecseny János vára, Dáró, melyek végvári vitézeinek életét Tinódi Lantos Sebestyén énekli meg krónikáiban. Sziget vár sorsa is, a behódolás lett volna, ha a török már ekkor szükségesnek tartotta volna bevételét. Vajon valóban az mentette meg Szigetet az elfoglalástól, hogy az erősség ekkor még a szultáni fogságban lévő Török Bálint neje és fiai kezén volt? Vagy egyszerűen nem szerepelt a török felvonulási tervében? Erről lehet vitatkozni. Mindenesetre tény az, hogy Buda elestét követőleg a királyi hadvezetés nagyon jó érzékkel Szigetben találta meg és építette ki a Balatontól délre eső vidékek védelmi kapuját. így az 1540-es években a töröknek meghódolt baranyai várakkal ellentétben, melyek kivétel nélkül földesurak kezében voltak, Sziget királyi várrá lett röviddel azután, hogy a megye többi várát a török uralma alá hajtotta. 1546 tavaszán meg is jelent Szigeten a király által kijelölt első kapitány, Seghed György. Ettől kezdve az iratokban így szerepel a vár neve: Királyi Sziget. Azon sem kell csodálkoznunk, hogy a „királyi" jelzőt nemcsak a vár neve mellett találjuk meg, hanem ugyanezzel a jelzővel szerepel maga a vár, a benne lévő épület, a konyha, az ellátás stb. is: királyi vár, királyi ház, királyi konyha, királyi asztal stb.