Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ

nán, hogy Szeged felé menjen, majd onnan tovább Erdélybe, a szövetségesek pedig Esztergom felé indulnak, hogy hazájukba visszatérjenek. A választófejedelem holnap Bécsbe indul, s a vezér követi, mihelyst a hadsereg felosztását befejezi. ügy gondoljuk, hogy Caprara gróf megostromolhatná Szegedet, Lajos herceg pedig Pécset, de mindez az időjárástól függ, ami ebben az évszakban igen kegyetlen, másrészt az ellenség hadseregétől, mivel az Eszék környékére vonult vissza. A nagyvezír a hadseregével a hídon átkelt a túlsó partra, az összes janicsárját és lovasságát Dárdán hagyta. Kalocsai tábor, október 6. A horvátországi különítmény 24-én készen állt, a vezér elrendelte a hadsereg maradékának az indulását és úgy döntött a legelők miatt, hogy a Duna túlsó partján fognak előrenyomulni. Ezen a napon kelt át a hídon d'Heissler ezredes, majd a málhát kezdték átszállítani, mivel a választófejedelem ugyanerre akart Bécsbe indulni, s miután a vezértől barátságuk kölcsönös kifejezése után elbúcsúzott, d'Heissler táborába ment Bogyiszlóra, ahonnan másnap indult Bécsbe. A málha szállítását folytatták 25-én, majd a hadsereg következett, melynek hátvédje a vezér volt. Miután mindez lezajlott, 26-án leromboltuk a hidat, s a szállítható részeket vontatható állapotba helyeztük, emiatt 27-én és 28-án itt maradtunk. 29- én értünk Tolnára. 30- án a szász és brandenburgi csapatok elhagytak minket, hogy a legrövidebb úton visszatérjenek hazájukba. A vezér az elváláskor kifejezte a főtisztek érdemei és értékei iránti megbecsülését, különösen Serényi márki tapasztalata és érdemei iránt viseltetett megkülönböztetett tisztelettel, aki alatta szolgált a hadjárat folyamán, valamint a szász hg. iránt, aki a választófejedelem csapatait vezette. Ezen a napon és 1-én tovább meneteltünk, amikor is a Kalocsa környékén lévő mocsarakhoz érkeztünk. 2-án, miközben Caraffa grófot vártuk, egy második különítmény kialakításával foglalkoztunk, mely de la Vergne márki parancsnoksága alatt nyomulna a Tisza felé. Ezt a különítményt Sachsen-Lauenburg, Caraíía, Gondola, Veterani, Saint Croix, Truchses császári lovasezredei: Dettwin, Magni, Lodron, dragonyosezredét Croy, Serényi, Wallis, Thum, Fürstenberg gyalogosezredei: Metternich 5 százada, Keiserstein 4 százada: Barkóczy és Petneházi huszárjai alkották. A harmadik különítmény Szeged felé tartott, amit meg kell támadniuk, a vezér pedig a maradék csapatokkal a Duna-partra tért vissza, közel Kalocsához, ahol 4-én vertünk tábort. 5-én is itt maradtunk, mivel jó legelő volt, s az élelmiszer-szállítmányt idevártuk. A herceg küldetésében megérkezett Koháry gróf, s a vezérnek azt a hírt hozta, hogy 26-án a Sárvíz partján fekvő Simontornya az első ágyúlövésre