Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

II. TANUMÁNYOK

egy hídfőállás. Nagy jelentőségű hadivállalkozás volt a távlat szempontjából. E{?y újabb hadjárat szervezése esetén Szlavónia, Bosznia és Szerbia térségében végrehajtandó felvonulásnak nem volt akadálya. Nem kisebbítve Badeni Lajos sikereit, megállapíthatjuk, hogy a boszniai török hadtestet kivéve nem találkozott jelentékeny ellenséges erőkkel. Ugyanebben az időben Veterani tábornok hadmozdulatairól is beszámolnak forrásaink. Június végén a Temes völgyében nyomult előre, váratlan ostrommal bevette Karánsebest, a helyőrség szabad elvonulást kapott és Orsova felé indult. Szerb csapatok azonban megszegve a megegyezést, 1000 embert lemészároltak. Veterani Orsováig, majd onnan a Vaskapu-szoroson keresztül Csernecig vonult. Scherban havasalföldi fejedelem, aki a császár pártján állt, a csapatoknak szabad vonulást biztosított Crajován át, s a Vöröstorony hágón keresztül visszatértek Erdélybe. A császári csapatok téli szállásra vonultak. Egy részük Pozsarevác környékén, Szemendriában és Belgrádban, másik részük Szlavóniában, Badeni Lajos pedig a Drinánál és a Szávai hídfőnél maradt. 1688. évi hadműveletek, amelyeknek elindításához a nagyharsányi diadal és azt követő török politikai és hatalmi válság adta meg az alapot, meghozták azokat a katonai, hadi lehetőségeket, amelyek már 1686-ban ott találhatók mind a tábornokok, mind a politikusok gondolkodásában : Balkánt felszabadítva a törököt kiszorítani Európából. Kötetünkben 1686-1687. év hadjáratait, hadtörténeti eseményeit és lezárásként 1688. évi belgrádi ostromot kívánjuk dokumentálni. E rövid vázlattal pedig érzékeltetni, hogy milyen következményei lettek, lehettek egyrészt a nagyharsányi diadalnak, másrészt közvetlenül a nagy győzelem katonai és politikai hatása milyen európai jelentőségű eseményeket indított el. Nagyharsányt ebbe a nagyobb körképbe helyezve értékelhetjük igazán, elkerülve a provincializmust a nagy diadal bemutatásánál. JEGYZETEK 1 Lásd erre vonatkozóan mindenekelőtt Tobias von Hasslingennek e kötetben közölt parancskönyvét és naplóját. Nem tett a fővezér különbséget ha főtiszt, altiszt vagy közkatona vétett. Vasba veretve adták a főprofosznak őket, s a hadsereg fogdájába kerültek. GLA. HSA. K. 46 3708-1687. 2 Ennek a katonai döntésnek következményeként végleg elmérgesedett a viszony a fővezér és Badeni Lajos között, aki elesett attól a lehetőségtől, hogy 1687. évi, a Szlavónia felszabadításáért vívott küzdelemben vezérként szerepelhessen. Erre vonatkozóan lásd e kötet dokumentumai között Badeni Lajos és nagybátyja Hermann von Baden főhaditanács elnökének levelezését. 3 Haditanács naplója. ÖSA. I. HHSA. H-LA. 50-51. d. - 1687. B. M. L. HKH. 128-13. (A legfelsőbb Haditanács rendeletei az 1686-88 hadjáratról.) A rendeletek 18. sz. végén