Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
II. TANUMÁNYOK
feltételezhetjük, hogy az ország nyugati részéből jött háromezer magyar várta be Mohácsnál a bajorokkal érkezőket. Azt sem tudjuk, hogy az Udvari Haditanács vezényeltette-e a magvarokat Horvátországba, vagy pedig, mint császári hadvezetőség alá rendelt ezredek, Lotharingiai Károly egyéni parancsára mentek. Az elvezénylés okát is csak találgathatnánk. Később már hiányolhatták őket, mert Bonomo valószínűleg a bajor hadvezérektől hallotta azt, amit a nagyharsányi csata után, az üldözés elmaradásánál ír: „Akkor tudták meg, milyen hasznos lett volna, ha a hadseregben bizonyos számú huszár is lett volna . . ." Miksa Emánuel az 1686. és az 1687. évi hadjáratok idején tapasztalhatta, milyen előnyös, ha a hadseregében huszárok is vannak, mert 1688-ban már magyarokból toborzott huszárezred szolgált a bajoroknál. Bonomo naplója. h; A bajor választófejedelem hadinaplója, 1686. július 16-17. 87 A bajor választófejedelem hadinaplója. A bajor választófejedelem hadinaplója csak 12 ezer lépésnyinek írja a török arcvonalat. 88 A császári hadsereg naplója szerint. iM) Bonomo naplója szerint. '• n Szilahtár: i. m. 687. o. ! ' 2 A bajor választófejedelem hadinaplója. !,:t A császári hadsereg hadinaplója 1687. július 30-án. Szilahtár: i. m. 687. o. ! ''' A császári hadsereg naplója 30-át ír, a bajor térképész 31-ét. % A térképen látható egy romos középkori templom. Az ott folytatott ásatásokról számolt be Papp László a Janus Pannonius Múzeum 1962. évi évkönyvében. 97 A császári hadsereg naplója. Később újra települt, de más helyen. 1950 óta Marok községhez tartozik. A bajor választófejedelem hadinaplója szerint. m Szilahtár: i. m. 687. o. Tobias von Hasslingen naplója 1687. augusztus 11-14. közti részletének a fotókópiáját dr. Horváth Kázmérnak a Baranya megyei Levéltárban őrzött hagyatékában találtuk meg. Az eredeti jelzete: GLA. HSA. (Kreissachen) 51. sz. 46/3708 1687-1688. 102 L. előző jegyzet. lt);! Szilahtár: i. m. 687. o. m I. m. 954. o. m A kor hadászatát összefoglaló munkák közül itt csak Zachar József közelmúltban megjelent könyvét említjük, amely „Idegen hadakban" címmel (Magvető. Bp., 1984.) jelent meg. 107 A vázlat a Baranya Megyei Levéltárban található dr. Horváth Kázmér hagyatékában. Ez a példány fénymásolással készített kópia. A kézzel írt betűk típusa alapján véleményezve, az ismeretlen helyen talált eredeti a 17. század végén készült. A kísérő iraton a következő szöveg olvasható: „Hallart: L. a. Feldzüge Max Emanuel s gegen die Türken 86 1687. fol. München 1686/87. (Nur Kupferstiche) Bav. 20906." m Először Gusztáv Adolf szervezte így a gyalogos századait. A császári gyalogságnál a harmincéves háború elején még fele arányban voltak a muskétások és a dárdások. m A tűzerőt növelték az ezredágyúk is. A választófejedelem parancsára nemcsak a törökökkel harcoló zászlóaljak, hanem még a svadronok közé is helyeztek egy-egy ilyen ágyút. Ezek űrmérete 7 cm-es volt, 1,5 kg-os vasgolyót lőttek vele, vagy kartácsot. Ha az utóbbi is másfél kg-os volt, akkor 75 darab 1,5 cm-es átmérőjű ólom puskagolyóval töltötték meg. Később, a török sáncok elé nagyobb űrméretű ágyúkat is állítottak. 110 Bonomo leírása szerint. 111 Wagner: j. m. 959. o. 112 Szilahtár: i. m. 688. o. 11:1 Wagner: i. m. 956. o. 1,4 Papanek, Georgius: Geographica descriptio ... Pécs, 1785. 113 A baranyavári híd igen fontos átkelőhelye volt az Eszékről Budára vezető hadiútnak. Már I. István idejében a Székesfehérvár-Tolna-Baranyavár-Eszék útvonalon mentek a
