Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

II. TANUMÁNYOK

Dragonyosok : Castelli ezred Magni ezred Savoyai ezred 800 fö 800 fő 800 fő összesen : 2 400 fő. Császári ezredek, amelyek később a lotharingiai herceg parancsnoksága alá kerültek : Vértesek : Caprara ezred Gondola ezred Sachsen-Lauenburg ezred Veterani ezred 800 fő 800 fő 800 fő 800 fő összesen : 3 200 fő. Dragonyosok: Kissel ezred 800 fő összesen: 800 fő. Magyar huszárok: Barkóczy ezred Csáky ezred 800 fő 800 fő összesen : 1 600 fő. Szolnokon összesen 12 800 gyalogos és lovas katona csatlakozott. Közülük 10 400 volt lovas. Szolnokról tehát mintegy 23 és félezer lovas és gyalogos katona indult el a bajor választófejedelemmel a Tisza mellett. 7,5 Schnagl (i. m.) szerint egy lovasezred 800 emberből állt és egy svadron 160-ból. Aï 1688-ban bajor szolgálatba állt magyar huszároknak e kötetben most közölt két mustrajegyzékéből tudjuk a bajor lovasegységek létszámát. A huszárezredet ugyanúgy szervezték meg, mint a vérteseket és a dragonyosokat. Már az ezredhez tartozó századok száma is változó volt. A század létszámát pedig a választófejedelem adta meg a toborozással megbízott ezredesnek: 87 legénységi állományún kívül a századtörzsből állt. A törzsbe 13-an tartoztak: 3 tiszt, 5 altiszt, 1 sebész, 1 írnok, 1 kovács, 2 trombitás, vagy sípos. Az ezred, ha valamennyi századot kiállították, 10 századból tevődött össze. Ezt a létszámot Miksa Emánuel huszárezrede 1688-ban nem érte el, mert a második összeírásnál is csak nyolc századból állt. Schnagl szerint 1687-ben a császári hadsereg lovasezredei elérték a 800-as létszámot, míg a bajoroknál ezek nem voltak nagyobbak 1-3 svadronnál, azaz 2-6 századnál. E miatt nem számolhattunk minden ezrednél a teljes létszámmal. A hadsereg ellátása szempontjából fontos körülmény volt a kincstári ellátmányból tartható lovak számának a korlátozása. A császári lovas és gyalogos ezredek és századok szervezetéről III. Ferdinánd 1639-ben kiadott rriandátumában találtunk adatokat. (A hazai irodalomban a Nagy Képes Világtörténet 8. kötetében jelent meg a 488. oldalnál.) E szerint a lovas századnál a parancsnok összesen hat lovat tarthatott, a hadnagy négyet, a zászlótartó hármat. Két-két lova lehetett az őrmesternek, a szállítási altisztnek, mind a három káplárnak, az írnoknak és a kovácsnak. A közkatona egy lovat tarthatott. Az egész századnak járt tizenkét igásló. Az ezredtörzs, részletezés nélkül, összesen hatvanhárom lovat tarthatott a kincstári ellátmányból és még huszonnégy igáslovat a poggyász szállítására. Ezek alapján egy 800-as állományú lovasezrednek mintegy 1200 lova volt. A gyalogságnál a századtörzs negyven hátasés tizenhat igáslovat tarthatott, míg a századnak tizennyolc igásló járt. A fentiek alapján számolva a Szolnokról elindult hadseregnek 24 ezer lova lehetett. Idézve: ifj. Barta János: Budavár visszavétele. Kossuth Könyvkiadó. Bp., 1985. 222. o. 78 1 font = 0,56 kg. 79 II. Ferdinánd már említett (76. sz. jegyzet) toborzásra szóló meghatalmazása szerint a lovas katona napi 30 krajcár zsoldot kapott, a gyalogos 12-t. A zsoldja feléért mindenki élelmet kaphatott. Ezt maximált áron számolták el: a kenyér fontjáért 1 kr-t, a húsért 3 kr-t, a bor pintjéért (1,6 1) 6 kr-t, ha sörben kaphatta, azért 3 kr-t. A török kiűzése ide-