Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

V. EGYKORÚ NYOMTATVÁNYOK AZ 1687. ÉVI HADJÁRATRÓL ÉS A NAGYHARSÁNYI GYŐZELEMRŐL

Ezek a katonasággal együtt 60 000 főt tettek ki. A híd építése igen rövid idő alatt befejeződött.'' Június 5-én Pécsre jött 30 huszár és 200 hajdú, hogy az ottani garnizont megerősítsék. Thűngen vezérőrnagy 800 lovassal és 400 hajdúval és Siklósról érkezett 100 lovassal a Drávát kikémlelte, 7 embert a folyón átküldött. Ezek jelentették, hogy Valpónál sok legelő jószág van. A tábornok erre Orlick alezredessel, 200 szarvasmarhát és 100 lovat elhajtatott s az újból felépített házakat felgyújtotta, nem törődve azzal, hogy az ott lévő 100 szpáhi és 350 janicsár egy órán át bátran védekezett, akik közül 60-70-et megöltek, a többiek a szőlőskerteken át elfutottak. - Keresztény részről egy hadnagy és egy dragonyos estek el és 6 katona megsebesült. Pécs város alaprajza 1686-ból. (GLA. Htk. Bd. Will. 21. a.) Budán ezután a szép úrnapi körmenetet (mely másfél századon át szünetelt) ismét ünnepélyesen megtartották s ez a Székesfehérváron lévő törökökben feltűnő gondolatokat ébresztett. - Ezen időben Semsey ezredes 300 lovassal Eger ellen vonult. 250 katonát falvakban rejtett el s az ötvenet tovább vonultatta, hogy 80 szarvasmarhát, melyek e vidéken legeltek, elhozzák. Erre a törökök Egerből erős csapattal kirohantak s a mieink után siettek, hogy a marhákat visszavegyék. Az 50 lovas ekkor egyesült a háttérben rejtezkedő 250 lovassal a törököt úgy üdvözölték, hogy közülük 30 holtan ott maradt, a többieket pedig egészen Eger kapujáig üldözték s ha a mieink többen lettek volna a kapun