Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

V. EGYKORÚ NYOMTATVÁNYOK AZ 1687. ÉVI HADJÁRATRÓL ÉS A NAGYHARSÁNYI GYŐZELEMRŐL

ők még mindig olyan helyzetben vannak, hogy a háborút velük folytassák. ­A szavazatok többsége a válaszadás mellett volt, de komolyan és kifejezetten követelik, hogy a törökök kereken és világosan kötelesek kijelenteni, milyen kártérítést hajlandók a császári felségnek s az ő magas szövetségeseinek telje­síteni. Ezenfelül, abban az esetben, ha ők a béketárgyalás megnyitását kíván­ják, előbb a fentemlített kártérítési pontokat mindenképpen elfogadni köte­lesek. ­Május 4-én megérkezett Bécsbe a 600 bajor tüzér, lovak a proviant hivatal­lal (tüzérmesterekkel és ácsokkal), ezeket még aznap vízen (Dunán) Magyar­országba küldték. Hasonlóképpen sok golyót, tűzgyújtó rudat, puskaport és ólmot szállítottak Bécsből. - Pálffy Miklós esztergomi várparancsnokot ezre­dessé nevezték ki és számára évi 3000 forint zsoldot állapítottak meg. Pécs­ről érkezett a hír, hogy az erősség építése teljesen befejeződött és így már hosszabb ideig védelmezni tudja magát. ­Május 5-én délben az orosz cár követei a császári felségnél búcsúkihallga­táson jelentek meg s a császári felség kezéből átvették a cárhoz intézett ira­tot. Majd azután a császárné őfelségéhez vezették őket kihallgatásra, akinek különböző ajándékokat nyújtottak át. - Az átadott ajándékok, tiszta ezüstből készültek, a legértékesebb egy sas volt, amelyben gyémánttal és drágakövek­kel díszített művészi óra volt, azután ezüst tálak, tányérok és serlegek; a lel­késze számára kehely és füstölő; a kisebb rangúaknak bizonyos pénzt adott át. - A nevezett követség a császári udvarban tapasztalt tisztelettel igen meg volt elégedve. Ezzel szemben ez a jó megértés a cárral a törököknél ármányko­dást keltett, ezért rávették a konstantinápolyi görög patriarchát, hogy a moszkvai patriachát írásban értesítse a következőkről: a nagy szultánt meg­keresték, hogy a görögkeletiektől vegye el a Szent-Sírt s adja vissza a katoli­kusoknak. Ezt a kívánságot ő hajlandó teljesíteni, ha az oroszok a portával a békét megtörik. Ezen közben a császári Felség Caraffa grófot és Pálffyt lovassági tábornok­ká emelte, Serau és Heister ezredeseket pedig tábornokokká nevezte ki. Ezen időben naponta érkeztek minden országból előkelő önkéntesek, ezek között a francia de Louvois márki ifjabbik fia Bécsbe érkezett, hogy a küszö­bön álló hadjáratban részt vegyen. - A Bécsben tartózkodó bíboros nuncius 2 a Pápa öszentségétől 200 000 forintot átvett a nehéz hadiköltségek fedezésére. Ebből Beck budai parancsnoknak átadott 20 000 forintot épületek emelésére, a többi összeget öeminenciája odafordította, ahol a szükség legnagyobb volt. - Az említett Budán a jezsuita atyák az esztergomi érsek támogatásával a haj­dani stúdiumokat ismét megkezdték. - Naponta számtalan hajó érkezett fa és más építési anyaggal, úgyhogy senki sem kételkedett már, hogy e nyáron a város teljesen felépül. Az eszéki, szigeti és székesfehérvári törökök eddig meglehetős csendben vi­selkedtek, azonban most az utóbbiak (székesfehérváriak) közel Esztergomig portyáztak s egy magyar kapitányt legénységével lekaszaboltak, többet kö­zülük fogságba ejtettek. - Erről a császári tábornoki kart értesítették, valamint arról, hogy a törökök Dráván túl csapataikat összevonják. Ezt Makár ezredes is megerősítette s azon aggódik, hogy azok a bal partra szeretnének jönni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom