Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

V. EGYKORÚ NYOMTATVÁNYOK AZ 1687. ÉVI HADJÁRATRÓL ÉS A NAGYHARSÁNYI GYŐZELEMRŐL

A TÖRÖK MONARCHIÁNAK TEHETETLENSÉGE ELŐADVA A MAGYARORSZÁGON ÉS MÖREA-BAN 1687-BEN TÖRTÉNT HÁBORÚS ESEMÉNYEK

1 IGAZ ÉS RÉSZLETES ELBESZÉLÉSÉVEL, MELYEKET A KERESZTÉNYSÉG ŐSELLENSÉGÉVEL, A TÖRÖKÖKKEL A RÓMAI CSÁSZÁRI FENSÉG ÉS MAGAS SZÖVETSÉGESEI VISELTEK EL NEM MÚLÓ DICSŐSÉGGEL ÚGY NYÍLT CSATÁK ÉS ÜTKÖZETEKKEL, VALAMINT EGYIK-MÁSIK HELYSÉG MEGSZÁLLÁSÁVAL ÉS ELFOGLALÁSÁVAL. KÜLÖNBÖZŐ MEGFELELŐ RÉZKARCOKKAL DÍSZÍTVE. AUGSBURG. NYOMATOTT ÉS KAPHATÖ KOPPMAYER JAKABNÄL. 1687. ÉV. Magyarországi események. Miután a kellemes tavaszi levegő a zord téli hideget elűzte, s az ismét újraéledő természet a küzdőfeleket szállásaikról kicsalogatta, nem hallott az ember semmi másról, mint arról, hogy minden helyről hadviselő vitézek a hősi tettek azon időbeli színpadára, a vérrel áztatott Magyarországra felvonulva jöttek, hogy a császári haditanácskozásoknak bölcsen fogalmazott határozatait bátor tettekkel valóra váltsák. - Míg ezek az erényt, s annak halhatatlan jutalmazását tűzték ki célul, másrészről tapasztalni kellett azt is, hogy egy és más személyek érkeztek, kik egészen aljas szándékkal, halálraméltó gonosz tettekkel az említett színpadra jöttek; mint ahogy a dicső császári fegyverekkel meghódított főerődítményt, Budát, egy áruló hadnagy, név szerint Finck von Finckenstein hűtlen módon, csekély pénzért, a törököknek eladta, azonban idejében fölfedezve az áruló, megérdemelt büntetésben részesült - amint erről az 1688. évi kalendáriumban (mely a kiadónál található) rézmetszetekkel bőséges ismertetés olvasható, amelyre az érdeklődő olvasó figyelmét felhívni akarjuk. Közben, míg ez történt, az orosz követséggel, mely ezen időben a császári udvarban tartózkodott, szorgalmasan tárgyaltak s ezek cárjával a szövetség megkötése megtörtént. A török részről nem kevésbé meghökkentek azon, hogy ez a szövetség milyen súlyos következményekkel jár. A félelem ezeknél a törököknél oly igen nagy volt, hogy nemcsak a Magyarországon, hanem Ázsiában lévők is tömegesen megfutottak, és az a vélemény is, hogy a nagy szultán ebben az évben személyesen hadba száll, kezdett megváltozni. Ezért a török vezetők nagy része azon munkálkodott, ami a békét szolgálja. Azután a nagyvezír a szultántól teljes felhatalmazást kapott, melynek erejénél fogva ő a keresztény szövetséges hatalmakkal tárgyalva, akármibe kerül is, békét kössön. Ilyen célból a császári felséghez egy levelet juttatott, melyben sürgetően békét kíván. - A császári miniszterek azonban azt válaszolták, hogy ilyen írásra semmiképpen nem kell válaszolni, ezzel megmutatják az ősellenségnek, hogy