Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

IV. LEVELEK AZ 1687-1688. ÉVI HADJÁRATRÓL

VILLARS EZREDES LEVELE CROISSY MÁRKIHOZ A HADSEREG ERDÉLYI BEVONULÁSÁRÓL, S AZ ELJÖVENDŐ 1688. ÉVI HADJÁRAT TERVEIRŐL, LEHETŐSÉGEIRŐL Bécs, 1687. október 12. Idáig mindig egy közeli békekötés valószínűségéről beszéltem, és minden okról beszámoltam, ami ezt támasztotta alá. Erdély elhagyása óta, amely a török birodalom legfontosabb területe volt, és a védelméért mindent tel kellett áldoznia, megnövekedett félelmük, amitől a legnagyobb hibákat lehet várni. A terület elfoglalása a császár minisztereinek új reményt ad. Bár a hadsereg legyengült [pusztulva], Erdélyben további, szinte legyőzhetetlen nehézségek következtek. A vezér is kezdett arra a meggyőződésre jutni, hogy az itt végrehajtott előrenyomulástól csak azt az egyet lehet remélni, hogy egy kicsit több pénzt nyerhetnek, mint a tavalyi évben. Bár mindenki nagyon fáradt a kimerítő háborútól, mégis az a remény él, hogy sikerül Belgrádot a következő hadjárat elején bevenni, majd a birodalom határvonalát kitolni a Szávától és egy hegylánctól

1 egész a Velencei öbölig, s a köztársasággal összekapcsolódni. Ez a bizonyára nagy terv, felülmúl minden ellenkező törekvést, s a háború folytatására ösztönöz. Úgy tűnik nekem, hogy ennek a tervnek a végrehajtása biztonságosan lehetséges, ha az előkészületek felgyorsulnak és ha a hadjáratot megkezdik, mielőtt az ázsiai csapatok megérkeznének. Már most tervezik a brandenburgi, zelli és szász csapatok részvételét, valamint a sváb és frankokét akik ebben az évben nagyon későn érkeztek és következésképp kevesebbet szenvedtek. Elérik, hogy most Magyarországon maradjanak. A bajor lovasságnak, mely szintén elég jó állapotban van, itt kell telelnie. Ezeken kívül még van néhány császári csapat harckész állapotban. Végül is, úgy látom, nagy valószínűsége van, hogy sikerüljön ez a terv, amely a császárt hatalmas területek urává tenné. E közben a török erősségek biztosan elesnének, mivel nem tudnának segítséget kapni. Mindez a súlyos hadi szerencsétlenség Eszék feladása miatt történhetik az ellenséggel, amelyet pedig semmi szín alatt nem szándékoztak volna a császári csapatok megtámadni. Ugyanazt a török hadtestet, amely elhagyta, visszarendelték ide, hogy visszaszerezze azt. Három órával a császár csapatainak Eszékre érkezése után azonban minden siker reménye nélkül végül is visszavonulták. Fruska-Gora.