Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

IV. LEVELEK AZ 1687-1688. ÉVI HADJÁRATRÓL

VILLARS EZREDES LEVELE CROISSY MARKIHOZ A NAGYHARSÁNYI CSATÁRÓL ÉS ARRÓL, HOGY A HADSEREG ERDÉLYBE FOG VONULNI Bajai tábor, 1687. augusztus 22. Ügy érzem Uram, hogy nem haragszik meg, ha az itt történtekről részletes leírást adok és így tökéletesebb elképzelése lesz, ha a csatáról küldött elbeszélésemen kívül azt le is rajzolom. Nem vagyok ebben a mesterségben nagyon jártas, de ami a terep fekvését és a csapatok elhelyezkedését illeti, tisztábban fogja látni ezen a rajzon,

1 bármilyen vázlatos is; és hogy mindezeket az akciókat jobban megismerje, el kell mondanom, hogy az ellenség 6-tal jelzett hadteste, mihelyst a mi u-val jelzett balszárnyunk felvonult a 13-mal jelölt magaslatra, az egész hadtest csodálatos gyorsasággal bevette az összes mögöttünk lévő magaslatot, majdnem a Harsányi

2 hegyig. Ha ekkor az ellenség 5-tel jelzett hadteste támadott volna, a hátvédünk teljes vereséget szenved. Minden dicsekvés nélkül állíthatom, hogy ezekben a percekben egyáltalán nem voltam haszontalan a választófejedelemnek, és hogy még jobban tudja, ~űlyen veszélyben voltunk, elmondom, hogy amikor a lovasságunk az ellenséget háromszáz lépésnyire megközelítette, nekünk egyáltalán nem volt második vonalunk, amit pedig a török világosan láthatott. Az volt a szándékuk, hogy folyamatosan tovább támadják a hátvédünket, és ezért dicsérhető jó felismerésük a támadásig, de ezt visszavertük. Lotharingiai úr odavezényelte hozzánk Piccolomini lovas brigádját, és ezzel, valamint a balszárnyunk egész lovasságával visszavertük az egész török hadtestet, amely a hátvédünket támadta. Újra támadásba kezdtünk, a balszárnyunk úgy ahogy a táborban állást foglalt, a jobbszárnyunk a siklósi síkságon volt, de nem tudtak a terep miatt a támadáshoz csatlakozni. Az ellenséget, anélkül, hogy tüzeltünk volna, visszaszorítottuk oda, ahol a 6-tal jelzett hadtestük volt. Ezután valamennyi csapatunk szembefordult a sáncukkal, melyet elhagytak, és elmenekültek. Talán ez utóbbi magyarázat jobban megvilágítja azt, aminőt már volt szerencsém megírni. Kitartunk az első terv mellett, miszerint Erdélybe indul a hadsereg. A választófejedelem hadifelszerelésének legnagyobb részét elküldte, és azt hiszem, hamarosan maga is el fog menni. Az önkéntesek többsége már elment, 1 A 19. sz-i kiadványban nem találtuk a vázlatot, így nem tudjuk azt bemutatni. Azt tudjuk, hogy ez a rajz eljutott Croissy márkihoz és a külügyi iratok között őrzik. 2 Erschan(s).