Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

IV. LEVELEK AZ 1687-1688. ÉVI HADJÁRATRÓL

mű döntések alapján, én az egyes pont megvalósítását nem látom biztosítottnak. A hadsereg kondíciójának megőrzése érdekében, amely a legdrágább kincs, a következő javaslatot tettem: A Dunán telíelé, egészen Sárvízig kellene húzódni és olyan ponton állást toglalni és táborozni, ahol megtelelő mennyiségű utánpótlás van a Dunán, valamint folyamatosan lehetséges a szállítás. Ugyanakkor erről a pontról meg lehessen akadályozni, hogy a székesfehérvári török őrség minden kommunikációs lehetősége továbbra is fennmaradjon. Ugyanakkor, ha az ellenség az egri helyőrséggel akarna kapcsolatot teremteni, rövid úton azt is meg lehet akadályozni. Ad. 2. Ami a fegyvereink hírnevének megőrzését illeti, nem tudom, hogy ez csak várak elfoglalásával érhető-e el? Amíg az ellenség a Dráván és a Dunán innen táborozik, addig e területet nem mondhatjuk a magunkénak. Továbbá sem az egyik, sem a másik hely ostroma nem lenne lehetséges anélkül, hogy az ellenség ne tudja veszélyeztetni ezen akciót. Várad, Székesfehérvár, Eger ostromának megindítása most már túl késő lenne, és azok közül bármelyik szeptember közepe előtt nem lenne megkezdhető. Akkor már a rossz időjárás miatt és a Dunától való nagy távolság révén, az állandó utánpótlástól messze, a hadsereg összeomlása fenyegetne bennünket. Nem lenne tanácsos a hadsereget ettől a vidéktől olyan messzire eltávolítani, hogy az állandó összeköttetése ne legyen a Dunával. De nem tartom megoldásnak egy 10-12 ezer emberből álló hadtestet sem, amely az ország területét akarná biztosítani ; ezt a területet nagyobb erővel kellene védeni. Szigetet elfoglalni csak úgy lehetséges, ha nagyon korán felkészül a hadsereg erre-, ez öregbítené legjobban a fegyverek dicsőségét és egyben a Dráván inneni minden helységet biztosítaná számunkra. De Ön is jól ismeri ennek a nehézségeit. Most, hogy nyitva hagyták a visszavonulással az utat a Dráván - amint ezt fent említettem - nem tudunk mást tenni, mint lemondani a Szigetről. Tehát Siklós és Pécs lerombolását határozták el, mivel egyrészt az ellenség halókörébe esett és nincs megoldva az utánpótlás sem ide a Dunáról. Ezekből következik, hogy a téli szállás érdekében Székesfehérvár elfoglalása jöhet számításba. Nem tudok olyan helyet, amely a hadseregnek jobban megfelelne, mint Székesfehérvár, amely legközelebb van az örökös tartományokhoz, s amelyhez mind lőszer, mind élelmiszer könnyen eljuttatható. Ausztria ellen induló ellenséges támadás innen a leggyorsabban ellensúlyozható. Ha az ellenség Eger megerősítésére törekedve kívánna területet magának megszervezni, a budai kettős hidunkon, majd Jászberény leié, bármikor erőinket átvihetőnek tartom. Azonban, hogy Egert nehogy esetleg egy csellel, vagy valamilyen gyors erőteljes operational megerősítsék a blokádon keresztül, az lenne a szerény véleményem, hogy Veteranit, vagy akit oda akarnak küldeni, még két-három regimenttel meg kellene erősíteni, a pécsi és siklósi helyőrséget ugyanide vezényelni, s ezzel az erőt növelni. Az erősítés ide kellene tehát és nem Szegedre, amely település egy sík vi-