Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

IV. LEVELEK AZ 1687-1688. ÉVI HADJÁRATRÓL

1687. JÚLIUS 29. BADENI LAJOS LEVELE NAGYBÁTYJÁHOZ, A HADITANÁCS ELNÖKÉHEZ, HOGY A BAJOR VÁLASZTÓFEJEDELEM CSAPATAIVAL AKAR EGYESÜLNI, VALAMINT A HADSEREGEIK TERVEIRŐL Kegyes, Méltóságos Nagybátyám ! A legutóbbi híreink szerint Szentjobot

1 néhány török és mintegy kétezer rebellis megtámadta, ezt a hadsereg durva magatartása idézte elő. Nem kétlem, hogy hamarosan beveszik. De mivel ez nem jelentős hely, s most nem látunk különben sem lehetőséget ennek megakadályozására anélkül, hogy a kitűzött menetcélunkat tartani tudjuk, ezért tovább folytatjuk a menetelést Szeged felé, hogy a Duna feletti ellenőrzést megszerezzük. Ez nagyon fontos, mert bármilyen hadművelet enélkül lehetetlen, a Tiszán ugyanis élelmiszer és utánpótlás nem szállítható biztonságosan. Nem hisszük, hogy az ellenség nem fogja zavarni ezen menetelésünket, mert igen messziről látható közeledésünk, továbbá ismeri, hogy a fősereg Lotharingiai herceg vezetésé alatt'

1 van. Ennek ellenére nem hiszem, hogy sok félni valónk lenne, mert igaz ugyan, hogy csak 16 000-17 000 emberünk van itt, de nagyon bízok a csapatok minőségében. Egyáltalán nem kétlem, hogy abban az esetben, ha megtámadnának, kellő fogadtatásban lesz részük. A szolnoki és szegedi hajóhidaknál nincsenek élelem- és hadiszer-raktárak, így ebben a térségben nem lehetséges nagyobb hadmüvelet indítására gondolni. Nem késlekedem összegyűjteni minden élelmet, amit csak tudok, de sok idő szükséges hozzá, mert a Tisza igen lassan folyik és Tokajból három hét kell, mire lejut az élelmiszer.

3 A hidat megpróbáltuk tutajokkal rendbe hozni és olyan erősre megépíteni, amilyenre csak lehet. Mindezt csak azért írom meg Önnek Uram, hogy tájékoztassam a nehéz helyzetről és arról, hogy semmilyen segítséget és támogatást nem kapunk. Ez a nehézség vonatkozik arra a tervre, amelyet az Urak a múlt télen annyira dicsértek Várad elfoglalásával kapcsolatban. SzatmárróV

1 és Erdély innenső feléről számíthatunk csak segítségre, utánpótlásra. De az a lassúság, ahogy a hadsereg dolgai intéződnek, azt mutatják, mintha egész nyáron nem akarnának semmit sem tenni, noha még mindig nagy esélyünk volna egy támadás esetén. Remélem, hogy - Caraffa ezredének a különítményével - Eger blokádjá1 A francia nyelvű levélben St. Job. 2 Elfogott török felderítő, aki Péterváradról igyekezett Egerbe, elmondta, hogy a nagyvezírnek tudomása van arról, hogy Lotharingiai Károly a sereg nagy részével Eszék felé tart, s azt akarja megtámadni. (Bécs Hausarchiv L: BB 10. Militaria 1687. - Kasten 90. He rmann őrgróf 1687. évi hadjáratra vonatkozó előterjesztései. 37. sz. i

r

at.) ;1 Ti. Szeged térségébe. 4 Zathmar — Szatmár.