Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)
III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ
JEGYZETEK Az ezred századait az írnokok nem látták el sorszámmal. Mi csak az adataik feldolgozása érdekében számoztuk meg őket. 1 A két szemlejegyzéket és Lidi bárónak a huszárezred szervezéséről küldött jelentéseket lásd: BHSA. Abt. t. KÄ. 3643-3644-1687-1688. 2 Nagy Képes Világtörténet, VIII. 464. és 466. o. Horvát és albán lovasok a hugenották ellen is harcoltak a 16. században. A francia király fogadta őket zsoldjába. (Jász Dezső: Hugenották. Magvető, Bp., 1974. 47. o.) 3 Szakály Ferenc: A menekülők. História. 1986. 3-4. sz. 60-61. o. 4 Id. Barkóczy Ferenc 1683-ban Thököly pártjára állt. 1685-ben már, mint Lipót híve lett zempléni főispán. Ez időtől a felső-magyarországi hadak vicegenerálisa lett. 1687-ben I. Lipóttól grófi méltóságot kapott. A szabadságharc idején Rákóczihoz állt. 1709-ben halt meg. 5 Petneházy Dávid a kuruc seregben ezredparancsnok volt. 1685-ben Thököly elfogása után a császári oldalra állt. Ott őreá bízták a másik felső-magyarországi ezred parancsnokságát. 1686 szeptemberében a tolnai táborban halt meg heveny hasi betegségben. Az ezredét ezután gróf Csáky László vezette már Szeged alá. <; Schnagl, Ludwig: Die Schlacht am Berge Harsány bei Siklós am 12. August 1687. Militärwissenschaftliche Mitteilungen. Bd. 68. (1937) 583-596. 7 Régebben Petneházy volt a parancsnokuk. 8 Bonomo, Gaetano: Diario Delle Campagne Fatte Da S. A. Elettore di Bauiera. BHSA. Abteilung IV. Kriegsarchiv. (Handschriftensammlung.) 472. (Fr. 190.) 9 A helyet és a helyzetet a Harsányi hegyről készített csatarajz ábrázolja és magyarázza. 10 1. m. 11 „Konferenz-Protokoll." 12 Ekkor még csak 8 krajcár volt az egy napra kiutalt takarmány ára. 1689. január 3-án a választófejedelem ezt 10 krajcárra, azaz havi 5 forintra emelte. 13 „Hoff Kriegs Zahlambt." 14 Ez a részlet a már idézett napló folytatása. A jelzete ugyanaz. 15 Sereni gróf a nagyharsányi csatában Miksa Emánuel egyik gyalogos ezredét vezényelte. Néha Serényinek is írják a nevét. Az idegen szerzők .általában Sereninek említik. A nemzetisége bizonytalan. 16 „ . .. Heiduckhen oder Musquittierer." 17 Május 15-én léptek volna szolgálatba. A századparancsnok havi zsoldja 30 forint lett volna, 5 ember és 3 ló után javasolt porciót; a hadnagy 20 forintot és 3 ember után járó porciót; a zászlós 15 forintot és 2 porciót; a káplár 4 forintot, a közlegény 2 forintot kapott volna. Lidi nem bízott abban, hogy az említett lovas önkéntesek fenn tudták volna magukat tartani. 18 A zászlók és a kis lobogók alapján számolva minden század három kisebb, szakasznyi egységből állt. 19 „Fuesgänger oder wie mans nent Heyduckhen." 20 „ . . . die Schiffe auf und ab zu Züechen ..." A hajóvontatás a legembertelenebb munka volt. 21 Czigány István: Hadellátás. História. 1986. 3-4. sz. 20-23. o. 22 „Kundschafter oder Spionen." 2:1 „Zengiy." 2/ ' „Pogya"-nak írja. Más jelentésből tudjuk, hogy a mai Mohácsi-szigeten gyülekeztek, amelyet akkor még közrefogott a Duna két ága. 25 Remonda = betanítatlan fiatal ló. Néha a tartalék lovat említik így. 28 „ . . . mit rothen Zismonen ..." 2 ' mit doldvek und Adler federn .. ." 28 A március elején küldött jelentés 15-én keltezett lapszéli jegyzete szerint. 29 A Balkánról idevándorolt görögkeleti vallású szlávoknak akkor még nem volt vezetékneve. A „Pesti", stb. nevet a születésük, vagy a lakásuk helye után kapták a katonáktól.
