Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ

csak, hogy keveset fizet nekik, hanem, ha kétszáznak fizet, ezer embernyi erővel érnek fel, mert ez a gyalogság elvégez minden kétkezi munkát, kíséri az élelmiszer-szállítmányokat, a hajókonvojókat tel és le vontatja,

2

^ utakat és ösvényeket csinálnak és vágnak. Nyárra sok ezret felfogadhatnak közülük, amikor meg vége a nyárnak, ezeket az embereket el lehet bocsátani, mert az ilyen munkára eleget találni belőlük." A legrészletesebb jelentést és egyben tervezetet valamikor április folyamán írta Lidi a választófejedelemnek. Ebben említi, hogy a magyar ezred tagjai kisebb zsoldot kapnak, majd mint a németek, de a különbségről többet nem ír. Abból a korból nem áll rendelkezésünkre egyetlen olyan írás sem, amelyből megtudhatnánk a német földön toborzott bajor ezredek zsoldját, ezért nem tudjuk, mennyivel kaptak kevesebbet a magyarok. Egyedül a lovas közkatona havi zsoldját tudjuk: 6 és fél forintot kapott.'

21 Lidi báró a jelentés elején csak saját maga számára kért kivételt, amennyiben a főszörnysegédi rangjának az azonosítását kérte a német ezredesivel, bérben is. A továbbiakban beszámolt a már betöltött parancsnoki helyekről. Helyettesének alezredesi rangban Andrássy Pétert, Gömör vármegye főispánját írja. Az ő alezredesi és századparancsnoki zsoldjául Lidi havonta 130 forintot és 12 ember, valamint 10 ló után járó porciót javasolt. Főstrázsamesternek Nesztorovics Pált fogadta fel. Az ő kötelessége volt négy, vagy öt felderítő, illetve kém alkalmazása,

22 akik az ellenséges táborban tevékenykedtek. Nesztorovics tőstrázsamesteri és századparancsnoki zsoldja, a kémeknek szánt díjazással együtt havonta 150 forint és 10 ember, valamint 9 ló után járó porció. A századparancsnoki posztokat akkor még báró Andrássy György, gróf Csáky, báró Sennyey,

23 gróf Farkas, Oros (?), gróf Draskovich és gróf Barkóczy töltötték be. Az utóbbi négy parancsnok helyére a június 17-én tartott szemléig már mások léptek. A századparancsnok tervezett havi zsoldja 80 forint, valamint 8 ember és 7 ló után járó porció volt havonta. A hadnagyok részére Lidi ugyanannyi zsoldot kért, mint amennyit a német ezredeknél kaptak. Ezt a kérését azzal indokolta, hogy a magyaroknál őreájuk hárult a legtöbb szolgálati teendő és a portyázásokra is ők jártak. A javasolt havi zsoldjuk 45 forint, 7 ember és 6 ló után járó porció. A zászlós kért havi zsoldja 35 forint, 4 ember és 3 ló utáni porció. Az őrmesternek havonta 12 forintot, 2 ember és 2 ló után járó porciót ígért. A századokhoz beosztott 3-3 káplár mindegyikének havi 8 forintot, 1 1/4 ember és 1 14 ló után járó porciót kért. A szállítási altiszt, az írnok és a felcser havi bére 7 forint, 1 ember és 1 ló után járó porció. A sípos, valamint a kovács kapjon havonta 6 forintot, 1 ember és 1 ló után járó porciót. A századokba 90-90 közhuszár teltogadását ajánlotta-, mindegyiknek kért havonta 6 forintot, továbbá 1 ember és 1 ló után járó porciót. Az ezredtörzs állománya és zsoldja, mint írja, ugyanaz legyen, mint ami a németeknél. Az ezred feloszlatható, önkéntes századokból álljon. A századparancsnokok eltávozhatnak haza és az embereiket olyankor a birtokukon he-