Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ

más alakulatoknál. A szolgálati lovuk részére 6 Iont zabot vételezhetnek. Az embereknek járó porció is azonos legyen, a katonák másfél font kenyeret kapjanak. Az első terv szerint a században száz ember legyen. A téli szállás idejére mindenki tél zsoldot és fél ellátmányt kapjon. A felfogadott legénység mundért kap, 8 birodalmi tallér, vagy 14 forint értékben és az első felfogadáskor regrutapénzt. A három főtiszt és az őrmester 12 birodalmi tallér, vagy 21 torint ruhapénzt kap. Hochmühlert, Rabattá főhadbiztos illetékes beosztottját a fentiekről tájékoztassák. A kvártélymester segédtisztje és a titkára január 1-től tábori zsoldot és ellátmányt kap. Az egy ló után járó havi ellátmány ára 4 forint}'

1 Az Udvari Hadi Számhivatal

13 8000 forintot utaljon ki a toborzásra. Az ezredparancsnok szervező munkájáról a következő adatot Bonomo páter naplójának az 1688-ban vezetett részében találtuk}'' ,,Leidl (!) báró február 9-én Bécsbe utazott a hadjárat és a csapatok ügyében." A visszaérkezését is Bonomo említi 1688. április 6-án: ,,Bécsből visszajött Leidl báró Sereni (!) gróffal együtt."

13 A későbbi események alapján feltételezzük, hogy Lidi báró Bécsbe a választófejedelem azirányú kérésével járult 1. Lipót elé, hogy mint magyar király, engedélyezze egy huszárezred toborzását alattvalóiból. Április elején szóbeli jelentéstételre utazott a bajor udvarba. Lidi bécsi útja során Magyarországra is tovább utazott, mert a március közepéig végzett szervező munkájáról jelentést küldött Münchenbe. Ezt a választófejedelem 1688. március 15-én látta el széljegyzetekkel. A nyolc századból álló ezred legénysége akkorra már együtt volt, sőt a létszám betöltése után még több, mint háromszáz jól képzett és tapasztalt huszár jelentkezett önkéntes szolgálatra Lidi parancsnoksága alá. Ezen kívül lehetőség kínálkozott egy 200-300 emberből álló gyalogos alakulat toborzására is. Az ezredes őket három kordéval, fejszével, lapáttal és csákánnyal akarta felszereltetni. A leírás szerint a gyalogosoknak akkor még csak átjavító és hídépítő feladatokat szánt. Jelentette azt is, hogy az Udvari Kamara a zsoldosok félfogadására jóváhagyott pénz felét visszatartotta, ezért már két századparancsnok elköszönt tőle. A jelentés további részében Lidi egy kékszínű ruhába öltöztetett hajdú, vagy muskétás alakulat

16 szervezésére is javaslatot tett}' Végül kérte a hiányzó nyolc század-zászló, dob és 24 kisebb lobogó beszerzését.

18 A következő levelet egy meg nem nevezett bárónak 1688. április 30-án írta Lidi. Először azt tudatta, hogy a felfogadott huszároknak május közepéig nem járt zsold, ezért nem is szándékozott nekik fizetni. Kérte ezután, hogy az egyenruhákat és a fegyvereket indítsák el hajón a bajorországi Wasserburgból. A kétszáz gyalogos részére kérte a kék mundért, a havi egy tallér zsoldot, a három kordét, valamint lapátokat, fejszéket és csákányokat. Nagy figyelmet érdemelnek azok a mondatok, amelyekkel megindokolja, miért is akarja felfogadni ezeket a gyalogosokat, vagy mint egy későbbi jelentésben említi: hajdúkat}

9 Lidi ezt írja: ,,öiensége a választófejedelem nem-