Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ

Dátum nélkül (Feltehetően június 24-én) E menetben nem küldtek ki előőrsöt, hanem a lovasok, dragonyosok és horvátok, az összes szállásmester és hadtáptiszt, az egész hadsereggel együtt menetelt. Ugyanez nap este kisebb összecsapás volt, de a 40 főnyi csapatnak vissza kellett eredmény nélkül vonulnia. A rákövetkező éjjelen, 25-én, 9-10 óra között egy csapat megtámadta a hídfőt, és elfoglalta az elősáncot. Az összecsapásban 40 közkatona és 2 tiszt - egy kapitány és egy hadnagy - elesett. A hidat, hogy az ellenség ne tudjon átkelni, három helyen felgyújtottuk. A táborban riadót rendeltek el. Ennél a kommandó akciónál gróf Souches altábornagy volt a parancsnok, a helyettese gróf Guido Starhemberg ezredes

111 és gróf Dietrichstein alezredes, valamint Brandner főstrázsamester és több

/,n mansfeldi tiszt. A közkatonák 1500-an voltak, kemény harc dúlt az eszéki hajóhídnál, hogy ott ne csak a hídfőt foglaljuk el, hanem még ugyanazon az éjszakán a török egy sáncát is széthányjuk. Ezt ezen az éjszakán végre is hajtottuk. Ugyanezen az éjszakán meggyújtottuk a török hajóroncsokat, és elengedtük a vízen. Azok az ellenség hajóhídját több helyen megrongálták. Több hajó elpusztítása, valamint a fent jelzett sáncok szétrombolása közben 40 ember elesett és több sebesült, köztük egy kapitány a Salm ezredből, du Sarre nevű, és egy református hadnagy a fiatalabb Starhemberg alakulatából halálosan megsebesült. 26- án a törökök janicsáraikat a hajókra helyezték és a Dráván''

1 lefelé indultak. Ugyanezen a napon a felépített sáncunkat és más csapatainkat is ágyúzták, és találat érte Taaffe tábornok egyik lovasát. Ugyanezen a napon érkezett az idős Starhemberg ezrede, Montecuccoli és Herbeville ezred 5 százada. Este egy összekötő árok kiépítését kezdték meg az említett sáncnál. 27- én Montecuccoli egész ezredét Siklósra irányították. Ugyanezen a napon a törökök átkeltek és megöltek 2 horvátot. Werner vezérőrnagy, a tüzérség parancsnoka is parancsot kapott felderítésre. Hír érkezett, miszerint Heissler vezérőrnagy megtámadott egy erős egységet, megverte őket és mintegy 10001200 embert megölt. 28- án szökevények jöttek az ellenség táborából, akik azt a hírt hozták, hogy a nagyvezír Belgrádnál állomásozik. Rendkívül nagy a félelmük és az ijedtségük, attól tartanak, hogy a Száva és a Dráva között a horvátok meg akarják támadni őket, ezért egyáltalán nem mernek feljebb vonulni. Emellett arról is hírt hoztak, hogy egy gyenge hadtest van Belgrádnál, egy itt, Eszéknél és egy Péterváradnál, de a három együtt olyan kicsi, hogy nem becsülik erősebbre a mi táborunknál. Ezekre, és saját felderítőink tapasztalatai alapján szerzett hírekre összeült a haditanács, megtárgyalva, hogy az itt egybegyűlt hadsereggel azonnal átmenjünk a Dráván, és időt nyerjünk, vagy várjunk-e a Felső-Magyar-