Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ

A horvát bánt ezen a magaslaton, a gyalogság mellett táboroztatta le, majd visszatért a táborba. A folyón átkelve 8 db. félkartányos nagy ágyút láttunk megérkezni, amelyet Stájerországból szállítottak ide, s ez meggyőzött minket arról, hogy Eszéket megtámadjuk. 8- án a vezér ismét átkelt a Dráván, hogy a sáncainkat megnézze, és mivel úgy találta, hogy készen vannak, az egész gyalogságunk parancsot kapott, hogy másnap induljanak el, s a kompon keljenek át, minthogy a folyó alig apadt, s így a hidat nem lehet befejezni. Visszatértünkkor érkezett meg Scharfenberg gróf, ki elmondta, hogy a választófejedelem menetelését a víz lelassította, akárcsak a mi átkelésünket. A dunai-híd le volt rombolva, és egy lőszerszállítmánnyal megrakott hajó elsülylyedt. 9- én a vezér a gyalogsággal és a kisebb csomagokkal a Dráva másik oldalán lévő sáncunkban táborozott. Caprara gróf ezen a napon, 2 török foglyot küldött táborunkba, akiket a sajkáikkal portyázó hajdúk fogtak el a Dunán, a Dráva torkolatánál. Ezek a törökök, az eszéki táborból valók, s megerősítették azt a hírt, amit már mindenütt hallottunk, hogy az Eszék mellett táborozó hadtest 20 000-25 000 emberből áll, hogy a nagyvezír Péterváradon van hadseregének a zömével, de ahonnan valószínű már elindult ellenünk. Másrészt azt is elárulták, hogy az eszéki védőőrségnek a nagyvezír felé kell visszavonulni, ha mi közelednénk. Hamarosan meglátjuk majd a hadműveletet. A vezér megvárja hogyan vélekedik a választófejedelem, aki 12-én érkezik meg és majd vélekedik ő is az ellenség megtámadásáról. Karasica folyó partján lévő tábor, Valpótól fél órányira 1687. VII. 14. Minthogy a vezér 20-án hírt kapott, hogy a nagyvezír elindult Eszék felé, és hogy a janicsárok agája már egészen közel van hozzá egy nagy gyalogos hadtesttel, újabb sáncokat készíttetett, hogy jobban biztosítsuk a már meglévőket. Ugyanakkor parancsot adott a hídépítők kapitányának, hogy be kell fe- jezni a híd megerősítését, hogy Caprara gróf átkelhessen, aki ezen a napon indult lovasságával a táborából, Eszék felé. A víz még mindig igen nagy volt és a folyó sodrása nagy mennyiségű fát vitt magával, ami összetörhetné a hajóhídunkat, ezért a vezér gondoskodott arról, hogy kis hajókkal magasabbra emeltesse és így a sodródó fák átjussanak alatta. De 11-én éjszaka egy olyan hatalmas mennyiség érkezett, hogy a hidunkat lerombolta. Néhányan úgy vélték, hogy ezeket a fákat a Kanizsa és Sziget

62 helyőrsége vágta gyorsan, hogy az átjárókat tönkretegyék. Az egész napra szükségünk volt, hogy a hidat helyreállítsuk, s még újabba-