Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

III. VÁLOGATOTT DOKUMENTUMRÉSZLETEK AZ 1686-1688. ÉVI HADJÁRATOKHOZ

Úgy látszik ez a terv lesz a legkönnyebben végrehajtható, a legkevésbé veszélyes, a legbiztosabban fenntartható, és elég nagy jelentőségű mindarra nézve, ami a Tisza és Duna között van, egészen Eszék vonaláig. A következő hadjárat terve Én a Várad és Eger elleni hadműveletek mellett vagyok mindig, de amikor a Duna mentén akarunk valamit tenni, a Dráva felől kell biztositanunk magunkat. Várad a Körös folyó partján fekszik és öt bástyája van. A bástyák és a bástyafalak be vannak fedve, az árok tele van vízzel, van aki azt mondja, hogy el lehet innen a vizet vezetni. Az ároknak nincs kívül lejtője. Egy nagy erős palánk van, amelynek a zsilipje az árok nagyobb részén szabályozza a vizet. Ha ezt a tervet hajtanánk végre, a nagy hadsereggel kellene idejönni a lehető legkorábban, ám ez mégsem történhet meg elég korán, mivel Egerből a menetelés sokkal tovább tart. A tüzérség és málhaszállítást szekerekkel kell megoldani, mivel errefelé semmilyen folyó nincs. Ebben az ostromban Erdély vehetne részt a leghasznosabban, amennyiben nem akarnának, nekünk kellene őket kényszeríteni. Ugyanis ha ők nem állnak mellénk, vagy talán még portyáznak is az embereinkre, ez a hadműveletet igen megnehezítené, s a csapatokat aligha tudnánk megóvni a sok szenvedéstől. Ezért nagyon meg kell válogatnunk a módszereinket, hogy a vállalkozás feltétlenül sikerüljön, s már a hadműveletek megkezdése előtt minden menetet elő kell készíteni. A váradi hadművelet alatt feltétlenül meg kell bíznunk néhány csapatot az egri helyőrség szemmel tartásával. Miután sokat gondolkoztam a 3 terven, - Belgrád, Eger és Várad bevételén úgy tűnik, az első ugyan kirobbanó sikert hozhat, de nagyon veszélyes, teli nehézséggel. Ami a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket illeti, a váradi terv igen jelentős haszonnal járna, ha Erdély csatlakozásával párosulna, s így úgy tűnik, csak kevés nehézségeink volnának. Eger, Székesfehérvár ostromának és a Dráva [Híd] elfoglalásának a terve tűnik nekem a legbiztosabbnak ami őfensége hódításának kiterjesztését is jelenti. Én azon az állásponton volnék, hogy előbb a Drávához kellene mennünk, s azt biztosítani, majd Egert megostromolni amíg az idő megengedi, aztán ha a körülmények lehetővé teszik, Székesfehérvárt elfoglalni. De minthogy a váradi tervben épp annyi a politikai, mint a katonai indok, s szerintem épp annyira sikerülhet ez a vállalkozás is, mint az egri, őfensége magas megfontolására lesz bízva, hogy a kettő közül melyiket ítéli számára előnyösebbnek. Várad tervével kapcsolatos utasítások Az alsóváros egyszerű palánkból és tornyokból áll, valamint a Körös jó részében árkot váj ki, másrészt van egy árok, ami nem túl mély. A város erős palánkkal bekerítve, 5 bástyája van, egy vízzel teli árok, középen egy nagy palota, ami nem túl erős, s ismerjük a helyet, ahonnan vizét el lehet vezetni.