Nagy Lajos - Szita László: Budától–Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. A nagyharsányi csata 300. évfordulójának emlékére (Pécs, 1987)

I. BEVEZETŐ

vegvizsgálat alá kerültek mind nyelvi, mind tartalmi szempontból. Az eredeti szövegben előforduló földrajzi nevek, továbbá a magyar személynevek erősen torzítva, vagy torzított variációkat mutatva jelentkeztek. Ez általában érvényes volt, akár a német, akár a francia vagy olasz nyelvű forrásokat vizsgáljuk. így célszerű volt, hogy a főszövegben a személynevek nem az egykorú írásmódot hagyva jelennek meg, hanem történetileg ismert és használt formában, elsősorban úgy, ahogyan maga a személy írta és használta. Az előforduló névvariációkat vagy jegyzetben, illetve a kötet végén összeállított, biográfiai adatokkal ellátott, névmutatóban közöljük. A földrajzi nevek - tekintettel arra, hogy a feljegyző német, francia vagy olasz személy volt - sokszor felismerhetetlen torzulást szenvedtek. Megfejtésükhöz közel egykorú térképeket előnyösen lehetett felhasználni. A hadsereg többnyire az egykori postautakat követte a vonulása során. A nevek döntő többsége megfejthető volt, ahol ez nem járt sikerrel, ott jegyzetben jeleztük. Forrásaink döntő részében teljes szöveget közöltünk. így törekedve arra, hogy egy-egy levél, nyomtatvány, jelentés stb. szövegében a létrehozó közismert személyiség gondolkodásmódját, mentalitását megismerhetővé tegyük. Lehetővé téve ezzel azt is, hogy minden tendenciától mentes szöveg kerüljön a kötetbe, amelyet a kihagyások okoznak, óhatatlanul akkor is, ha erre a közlők nem törekednének. Csak a legszükségesebb tájékoztatást szolgáló jegyzeteket adtunk, elsősorban topográfiai, ortográfiai, önomasztikai jellegű magyarázatokat, valamint ahol nagyon kézenfekvő volt, utalásokat a kötet más dokumentumaira. A személy- és földrajzi nevekre utaló magyarázó, helyesbítő stb. jegyzetekkel egységesítési törekvéseket erősítettünk. A kötetben közreadott források eredeti levéltári és könyvtári jelzeteit a dokumentumok végén, tipográfiailag erősen kiemelt formában adjuk, teljes rövidítésben, amelynek feloldására készült a források jelzeteiben használt rövidítések jegyzéke. Valamennyi dokumentumnál a teljes szöveghű fordításra törekedtünk, de a szövegfejlesztés mégis nélkülözhetetlenné vált. Elsősorban, mert ezt a hadtörténeti jelleg kívánta meg, továbbá az eredeti szövegekben előforduló tautológia megszüntetése. Kutatásaim során a szöveghez szorosan kapcsolódó események ábrázolását, esetleg szemléltetését kutatva válogatott képanyag került a szöveghez, amely egyrészt a hadjárat színterét ábrázoló közel egykorú földrajzi, birtok- és közigazgatási részleteket ábrázoló térképek, másrészt a hadmérnökök által készített és a hadrendet ábrázoló vázlatok. Forrásértékük nem kevesebb a szövegnél. Nemcsak eligazítani segítenek, hanem „beszélő ábrák"-ként voltak alkalmazhatók. Mindenekelőtt a bajor, s alkalmankint a közös táborozásokat bemutató 32 ábrára utalnék. Az egykorú katonai uniformist bemutató képek segítenek szemléltetni a lovasság, gyalogság, tüzérség harcosainak megjelenését. Műmellékleteinknél természetesen a nagyharsányi csata ábrázolásának, általunk elérhetővé vált valamennyi variációját közöljük, tudva sajnos azt, hogy számos jó metszet létezik ezeken kívül. Ezen művészi nívójú metszeteken az eligazodást segítik Nagy Lajos tervezte vázlatok, melyeket Zeleni Ferenc raj-